Csípős pereszke

Tricholoma virgatum



Kalap: Kalapja kis, hamu- vagy lilásszürke kúpként bújik ki a talajból, utána 4-8 cm-re szélesedik, de nem lesz teljesen lapos; félgömb vagy hegyesen púpos formájúvá válik. A kalap felszíne sima, csupasz vagy benőtten szálas, fényes és vékony húsú.

Lemezek: A fehéresszürke lemezek színe a kalapéhoz hasonló, kiöblösödőek, gyakran kis, sötétszürke pettyek tarkítják. Sűrünállók, tönkhöz nőttek, vagy kis pereszke foggal lefutóak.

Tönk: A tönk 9 cm magas és kb. 1,5 cm vastag lehet, alakja hengeres. A fehér tönk felső harmadának felszíne finoman lisztes vagy pontozott, alsó része sima vagy finoman szálas, halvány rózsaszín foltokkal díszített.

Hús: A fehér hús a kalapbőr alatt kissé szürkés. Néha földszagú, íze többé-kevésbé csípős,

Spóra: Fehér; 8-10 x 5,5-6 µm; ovális, sima

Előfordulás: Ősszel, tűlevelű erdőkben, különösen moha között nő. Nálunk ritka.

Fogyaszthatóság: Csípős, égető íze miatt élvezhetetlen, de feltehetően mérgező is.

Összetéveszthetőség: Ha nem volna a viszonylag vastag tönkje és eltérő élőhelye, akkor Ráncos tintagombának (Coprinus atramentarius) tarthatnánk. A Szürke pereszke (T. portentosum) néha hasonló színű, de eltérő alakú; a Párducpereszke (T. pardinum) pikkelyei tetőcserépszerűek, húsa nem csípős.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Bükki pereszkePárducpereszke

Megjegyzés: A kalap formája alapján igen jól felismerhető, mégis, a tévedés elkerülése érdekében érdemes a hozzá hasonló pereszkéket is tanulmányozni. Mintegy 19 hasonló pereszkefaj van, néhány közülük sárgul vagy vörösödik, enyhe vagy csípős. A virgatum jelentése csíkos, fonott.

Fajleírás: 1818-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le, és elnevezte Agaricus virgatus-nak. 1871-ben a német Paul Kummer sorolta át ezt a fajt a Tricholoma nemzetséghez.