Bulliard szegfűgomba

Marasmius bulliardi



Kalap: Különösen szép apró gomba, amelynek szélesen pliszírozott (rakott), illetve hullámos kalapja csak 2-4, ritkábban 5 mm- es átmérőt érhet el. A kiterült példányok közepén jól látható, majdnem köldökszerű mélyedés van. A szinte hús nélküli kalap színe világosokker és fabarna között változik. Lehet azonban sokkal világosabb példányokat is találni, amelyek messziről majdnem fehérnek tűnnek.

Lemezek: A lemezek fehéresek, ritkán állók, vastagok. A tönk körül gyűrűszerűén összenőttek (kollarium), ami a felfordított gombán jól látható.

Tönk: A tönk sörteszerű vagy tűvastagságú. Csak a csúcsán fehér, lefelé feketésbarna színű.

Hús: Húsa igen vékony, szagtalan, ízetlen.

Spóra: Fehér; 8,5-10 x 4,0-4,5; ellipszoid.

Előfordulás: Lehullott fenyőtűkön, lomblevélen vagy moha között nyáron és ősszel található. Hazánkban nem gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Már apró mérete miatt sem jut senkinek eszébe, hogy ezt a nem mérgező, de étkezésre alkalmatlan gombácskát begyűjtse.

Összetéveszthetőség: Az alábbi fajok hasonlítanak hozzá: az Apró szegfűgomba (M. epiphyllus) elkorhadt gallyakon, ágakon és növények szárain nő. A nagyobb fán termő szegfűgomba (Marasmiellus ramealis) ugyanilyen termőhelyen él, de a kalapja pikkelyes, fehéres rózsaszín és a tönk színe is ilyen, valamint pikkelyes. A fenyő-szegfűgomba (M. perforans) lucosban nő, a tűleveles humuszt kedveli, büdös szagú, a tönkje pedig felül fehér, lefelé feketésbarna és finoman szőrös.

Megjegyzés: Ezekkel az apró termetű gombákkal leginkább csak a kutatók foglalkoznak, A bulliardi fajnevet a francia mikológus, Jean Baptiste François Pierre Bulliard (1742-1793) tiszteletére kapta.

Fajleírás: 1878-ban Lucien Quélet (1832-1899) írta le, és adta az elfogadott tudományos nevét.