Barnatönkű fokhagymagomba

Mycetinis scorodonius


product

Kalap: A kis gomba, amelynek legfeljebb 1 -2 cm átmérőt érhet el a kalapja, amikor kibújik a talajból, egy gombhoz hasonlít. Később kiterül és az idősebb példányok közepe gyakran bemélyed, széle pedig hullámossá válik. A szívós kalapbőr kissé ráncos, széle finoman bordázott. Nedvesség hatására vizet vesz fel, ilyenkor a kalap húsvörös színű lesz, de szárazon kihalványodik.

Lemezek: A hullámos lemezek nagyon távol állnak egymástól, hasasak, eltérő hosszúságúak és fehéresek, esetleg halványrózsás árnyalatúak.

Tönk: A nagyon vékony tönk csak 4-6 cm magasra nőhet meg, a töve felé elvékonyodik. Felülete sima, kicsit fénylő, a színe rókavörös és sötétbarna között változik, csúcsa világosabb.

Hús: Húsa szívós, vékony, intenzív fokhagymaszagú és -ízű,

Spóra: Fehér; 7-9 x 3,5-4 µm; elliptikus, sima.

Előfordulás: Hazánkban lomb- és tűlevelű erdő avarjában, júniustól októberig található, Nem gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Szárítva felhasználható fűszergombaként, a fokhagymát helyettesíti.

Összetéveszthetőség: A Sötéttönkű fokhagymagomba hasonló szagú, de hosszú, fekete tönkje van és csak bükkösben nő. A fekete, deres tönkű fenyő-szegfűgombával is összetéveszthető, de ez a faj kizárólag lucfenyő tűlevelein él.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Sötéttönkű fokhagymagomba

Egyéb latin név: Marasmius scorodonius

Megjegyzés: Sok gyűjtő azért kedveli fűszergombaként, mert a főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét. A scorodonius a görög skorod szóból ered, amelynek jelentése mogyoróhagyma vagy gyöngyhagyma.

Fajleírás: 1815-ben Elias Magnus Fries írta le tudományosan, és Agaricus scorodonius-nak nevezte el. Később 1836-ban ő sorolta be a marasmius nemzetségbe. Egészan napjainkig ez volt az elfogadott neve. 2005-ben A.W. Wilson & Desjardin sorolta be a mycetinis nemzetséghez, de sok helyen még a marasmius nemzetség nevén jegyzik.