Aranyos galambgomba

Russula aurata



Kalap: A kalap nem lesz szélesebb 9 (10) cm-nél. Fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik, végül a korong alakú kalap középen bemélyed. Színe élénk narancs- vagy aranysárga, gyakran több-kevesebb krómsárga folttal tarkított. A bőr kezdetben tapadós, fénylő, később sima vagy kissé bársonyos és matt; nedvesen csak félig lehúzható, vékony. A kalap pereme sokáig sima, később kissé bordázott.

Lemez: A széles, morzsalékony lemezek sűrűnállók, többé-kevésbé lekerekítettek. A színük fiatalon halvány, végül vajsárgára változik. Az élük jellegzetes, általában citrom vagy krómsárga színűek.

Tönk: A kemény, húsos tönk maximum 10 cm magas és 2,5 cm vastag lehet. Színe fehér, de gyakran többé-kevésbé krómsárga árnyalatú. Henger alakú, a bázis bunkós vagy kihegyesedő, felülete csupasz, gyakran ráncos.

Hús: A hús szagtalan és enyhe ízű, fehéres, kemény, az idős példányok puhák, a tönkben üregesek.

Spóra: tojássárga; 7-10 x 8.5-9μm; tojásdad alakú, 0,5-0,7μm magas szemölcsökkel.

Előfordulás: A mérsékelt övben mindenfelé elterjedt, de Európában sokfelé ritka. Magyarországon sem tartozik a gyakori fajok közé. Júniustól októberig fordul elő, savanyú vagy gyengén savanyú talajú lomberdőben.

Fogyaszthatóság: Ehető, de ritkasága miatt kímélni kellene.

Összetéveszthetőség: Viszonylag könnyen elkülöníthető a rokon fajoktól. Jól felismerhető a többnyire krómsárga lemezélekről és a sárgás árnyalatú tönkről.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Ízletes galambgomba

Megjegyzés: Az aurata jelentése arany. A Russula nemzetség név vöröset jelent.

Fajleírás: Az Angol botanikus William Withering (1741-1799) írta le ezt a gombát először 1801-ben,  és elnevezte Agaricus auratus-nak. A galambgomba nemzetséghez 1838-ban került a svéd Elias Magnus Fries által, és a Russula aurata nevet vette fel; ugyanakkor ez a név - russula aurea- már létezett, amit 1796-ban Christian Hendrik Persoon adott a gombának, így az ICBN(Nemzetközi Botanikai Névjegyzés) szabályoknak megfelelően ez a hivatalosan elfogadott.