Apró szegfűgomba

Marasmius epiphyllus



Kalap: Sok örömet szerez a természetbarátoknak, ennek a gombának a keresése és megtalálása. Nagyon figyelni kell, hogy rábukkanjunk, mert a kalap alig szélesebb 0,5-1 cm-nél. Inkább egy vékony hártyából, mint húsból áll és egy kis esernyőnek tűnik. Csak az idősebb példányok válnak lapossá. A kalap bőre kissé ráncos és kifejlett állapotban is tejfehér marad.

Lemez: A lemezek nagyon távol állók, érszerűek és kissé lefutóak. A kalaphoz hasonlóan fehérek maradnak.

Tönk: Ilyen apró gombánál a tönk inkább cérnára vagy fonálra emlékeztet. A csúcsán fehér, a bázis felé haladva a színe barnába megy át.

Hús: inkább fátyolszerű, nagyon vékony.

Spóra: Fehér.

Előfordulás: Többnyire valóban lehullott lombleveleken található, de előfordul korhadt növények szárain és fadarabokon is. Ősszel terem. Hazánkban eddig még nem ismert.

Fogyaszthatóság: Kinek lenne olyan ötlete, hogy ezt az apróságot étkezési céllal begyűjtse! Mindenesetre, nem mérgező. Nem is kiadós gombafaj.

Összetéveszthetőség: Élőhelye, fehér színe és szinte érszerű lemezei miatt nem lehet összetéveszteni. Ha valaki nem figyel eléggé erre a három bélyegre, akkor fántermő szegfűgombának vagy lószőr szegfűgombának is tarthatja.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Bulliard szegfűgomba

Megjegyzés: Nehéz észrevenni, ezért célirányosan kell keresni. Az aprócska gomba fajneve epiphyllus, ami mindent elmond az élőhelyéről: „epi" jelentése fel, a „phillos" levelet jelent (mindkettő görög szó).

Fajleírás: 1801-ben Pers írta le először ezt a kis gombát, majd 1838-ban Elias Magnus Fries adta a jelenleg is elfogadott tudományos nevét. Több neve is volt már, de a Fries által leírt az elfogadott.