Kalap: 2-6 cm átmérőjű; eleinte domború, majd púposan ellaposodik; élénk-krómsárga; kissé higrofán, nedvesen narancssárgás; felülete nem nyálkás, sima vagy kissé nemezes; széle gyakran áttetszően bordás.
Lemezek: A tönk előtt felkanyarodók vagy foggal ránövők; élénksárgák.
Tönk: 5-8 cm hosszú, 0,4-0,8 cm vastag; hengeres; a kalappal azonos színű; felülete száraz, kissé szálas.
Hús: A kalapban vékony, a tönkben idővel üregessé válik; sárgás színű; liszt- vagy retekszagú, íze eleinte enyhe, majd keserűvé válik.
Étkezési érték: Nem ehető.
Előfordulás: Júliustól szeptemberig; meszes talajú lomb- és fenyőerdőben, hazánkban nagyon ritka, védelemre javasolt gombafaj.
Spóra: 2,2-3,8 x 1,8-2,6 µm, ellipszis-gömbölyded alakúak
Összetéveszthetőség: Összetéveszthető a mérgező Büdös pereszkével, de az vastagabb húsú, undorító, kén-hidrogén szagú. A mérgező Sárgászöld pereszke termőteste nagyobb, és kalapját barnás pikkelyek borítják. A nem ehető Zöldessárga pereszke szintén nagyobb termetű, kalapja olívzöldes-sárga színű, benőtten szálas, lemezei, ill. tönkje fehéres.
Megjegyzés: A chrysenteron jelentése- arany belsejű, utalás a ragyogó sárga húsára. A görög chrys= arany szóból.
Fajleírás: 1792-ben Jean Baptiste François Pierre Bulliard írta le, az akkori Agaricus chrysenteron néven. A jelenlegi rugosomyces nemzetséghez 1991-ben került a francia Marcel Bon által, így az elfogadott neve rugosomyces chrysenteron.
Egyéb elnevezések: Calocybe chrysenteron
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Lyophyllaceae |
Nemzetség: | Rugosomyces |
Fajnév: | chrysenteron |
A faj leírója: | (Bull.) Bon |
Magyar fajnév: | sárga pereszke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Sárga lisztespereszke - Rugosomyces chrysenteron