Rózsás őzlábgomba

Lepiota subincarnata



Veszélyeztetett Vörös Lista: 3

Kalap: 1-5 cm ármérőjű; eleinte domború, majd púposan ellaposodik; közepe rózsás, vörösesbarna, széle felé halványabb; felületén többnyire körkörösen elhelyezkedő pikkelykék, pelyhek figyelhetők meg.

Lemezek: A tönk előtt felkanyarodók, szabadon állók, fehéresek.

Tönk: 2-5 cm hosszú, 0,2-0,7 cm vastag; hengeres, lefelé kissé vastagabb, alján gyakran vékony; fehéres micéliumzsinór látható; alapszíne rózsásfehéres, idősen húsbarnás; felületét a szálas gallérzóna  alatt fehéres, rózsásbarnás pelyhekből álló, múlékony övecskék díszítik.

Hús: Vékony, törékeny, fehéres, krémszínű; gyümölcsillatú, rossz ízű.

Spóra: Halvány rozsdabarna, 5-6 × 3 µm, elliptikus, vastag falú.

Előfordulás: Júniustól októberig, lomb- és fenyőerdőkben, parkokban, bolygatott helyen, főként akác alatt, hazánkban nem ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Halálosan mérgező. Nemzetségének egyik halálosan mérgező faja. Az amatoxin tartalma miatt galóca típusú súlyos mérgezést okozhat. Hazai akácosainkban gyakori, de megjelenhet városi parkokban is.

Összetéveszthetőség: A hasonló, mérgező Büdös őzlábgomba tönkje nem övecskés, és rossz szagú. A mérgező Húsbarnás őzlábgomba tönkje ugyan öves, de termőteste sötétebb. A mérgező Rózsástönkű őzlábgomba hasonló színű, de a gallérja alatt lévő pelyhek nem rendeződnek övbe.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Büdös őzlábgomba

Megjegyzés: A kis termetű őzlábgombák között számos (kb. 10) amatoxin-tartalmú fajt írtak le. Ilyenek például a húsbarnás ( Lepiota brunneoincarnata ), a vörhenyes ( L. helveola ) vagy a rózsás ( L. subincarnata ) őzlábgombák. Ezek az apró őzlábgombák nehezen határozhatók, ajánlatos ezért valamennyit, de különösen a vöröses, barnás vagy lilás képviselőiket elkerülni! Az incarnata jelentése- megtestesült, megjelenésű, a sub- előtag alattit jelent. A lepiota pikkelyest jelent.

Fajleírás: 1940-ben a dán mikológus Jakob Emanuel Lange írta le tudományosan.