Kalap: 4-7 cm átmérőjű; félgömb alakú, majd domború, végül ellaposodik; fiatalon halvány borvöröses, majd sötét bíborbarnás; bőre sugarasan elrendezett, lenyomott, szálas-pikkelyekre repedezik fel.
Lemezek: Szabadon állók; élénkrózsásak, idősen sötétbarnák lesznek.
Tönk: 3-5 cm hosszú, 0,8-1,5 cm vastag; hengeres, gyakran görbült, lefelé elvékonyodó; fehéres; a gallér alatt gyakran néhány fehéres, okkeres vagy barnás színű övecske helyezkedik el; gallérja vékony, múlékony,
Hús: Kemény; fehéres, friss állapotban vágásra gyengén rózsásodhat; kellemes, csiperkeszagú és -ízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, de ritka, ezért hagyjuk termőhelyén!
Előfordulás: Szeptembertől novemberig; füves területeken növő, hazánkban elég ritka gombafaj.
Spóra: Feketés-barna, 7-8 x 5-6 µm, elliptikus, sima, vastag falú;
Összetéveszthetőség: Hasonlóan lefelé elvékonyodó tönkje, múlékony gallérja és élénkrózsás színű lemeze van az ehető kerti csiperkének (mezei csiperke) is, de annak kalapja fehéres színű, és felülete többnyire selymesen szálas, néha barnásan pikkelyes.
Megjegyzés: A cuprum jelentése réz. A brunneus barnát jelent. A faj neve így rézbarna jelentéssel bír. hazánkban védett gombafaj.
Fajleírás: eredeti nevén a Psalliota campestris var. cupreobrunnea-t Julius Schäffer(1882-1944) írta le először 1939-ben. A jelenlegi Agaricus cupreobrunneus nervet 1951-ben a cseh Albert Pilát (1903-1974) adta neki.
Egyéb elnevezések: Bíborbarna csiperke
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | cupreobrunneus |
A faj leírója: | (Jul. Schäff. & Steer ex F.H. Møller) Pilát (1951) |
Magyar fajnév: | rézbarna csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Rézbarna csiperke - Agaricus cupreobrunneus