Földi állaskagomba

Földilaska

Hohenbuehelia petalodes



Védett Vörös Lista: 3

Kalap: 3-10 cm átmérőjű, 3-8 cm magas; erősen bemélyedő, féltölcsér formájú, széles vékony, sokáig aláhajló, majd hullámos; sárgásszürke, sárgás-sötétbarna; felülete nedvesen, a bőre alatt lévő zselatinos rétegtől kissé tapadós, szárazon szürkésen deres, a széle felé többnyire csupasz.

Lemezek: A tönkre mélyen lefutók; fehéresek, krémszínűek.

Tönk: 0,5-3,5 cm vastag; rövid, zömök, többnyire oldalt álló, hengeres vagy hosszirányban lapított, néha csoportos, szürkésfehér, halvány okkerbarnás; felülete végig deres, nemezes, alján szöszös.

Hús: A kalapban vékony fehéres, kissé zselatinos, a tönkben kemény, tömör; lisztszagú és-ízű.

Spóra: Fehér; 5-9 x 3-5 μm; ellipszoid, sima.

Előfordulás: Júniustól novemberig; lomberdőben talajon, néha korhadó fűrészporon vagy faforgácson növő, hazánkban elég ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de elég ritka, ezért hagyjuk termőhelyén!

Összetéveszthetőség: Hasonlíthat az ehető Késői laskagombára és a nyári laskagombára, de azok főleg fatuskón nőnek, és a kalapbőrük alatt nincs zselatinos réteg, akárcsak a hasonló, réten, iringó mellett növő, ehető Ördögszekér laskagombának.

Egyéb latin név: Hohenbuehelia geogenia

Megjegyzés: A faj nevének adója Schulzer a Schulzeria nemzetség névadója is, érdekesség, hogy magyar állampolgár volt, az Osztrák-Magyar monarchia idején született. A petalo latinul szirmot jelent. A hohenbuehelia nemzetség névadója: Ludwig Samuel Joseph David Alexander Freiherr von Hohenbühel Heufler zu Rasen und Perdonegg (1817-1885) osztrák báró.

Fajleírás: 1785-ben Jean Baptiste François Pierre Bulliard (1742-1793) írta le először, mint Agaricus petalodes. 1866-ban Stephan Schulzer von Müggenburg (1802-1892) sorolta a jelenlegi nemzetséghez.