Duzzadttönkű tölcsérgomba

Ampulloclitocybe clavipes



Védett Vörös Lista: 3

Kalap: 3-8 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, gyakran kissé púpos, idősen többnyire benyomottá válik; okker- vagy szürkésbarna; felülete csupasz, esetleg kissé hamvas.

Lemezek: A tönkre mélyen lefutók; fehéresek vagy krémszínűek.

Tönk: 3-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag; bunkó alakú, alja erősen kiszélesedik, akár 4 cm átmérőjű is lehet; kalapszínű; felülete szálas.

Hús: Puha, a tönk aljában szivacsos, vattaszerű; fehéres színű; szaga kissé édeskés, aromás és enyhe ízű.

Spóra: Fehér; 6-8,5 x 3,5-5 μm; tojásdad, vagy szabálytalan elliptikus, sima

Előfordulás: Júliustól októberig; savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, hazánk egyes helyein nem ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Alkohollal együtt fogyasztva mérgező: arcpirulást, erős szívdobogást, átmeneti rosszullétet okozhat.

Összetéveszthetőség: A hasonló ehető tölcsérgomba termőteste általában nagyobb, és szaga jellegzetes. Összetéveszthető a nem ehető Bunkóslábú fülőkével is, de annak fehéres lemezei nem lefutóak.

Egyéb latin név: Clitocybe clavipes

Megjegyzés: A clavipes latin eredetű, a clavi-ütő,bot és a pes-láb szavakból, az ampullo előtag jelentése, üveg, vagy palack. A tönk alakjára utal.

Fajleírás: 1801-ben Christian Hendrik Persoon írta le, mint Agaricus clavipes. A német természettudós Paul Kummer 1871-ben sorolta át a Clitocybe nemzetséghez, majd 2002-ben került Ampulloclitocybe nemzetséghez.