Bükki pereszke

Tricholoma sciodes



Védett Vörös Lista: 3

Kalap: 3-10 cm átmérőjű;kúpos, majd kiterül, közepén jellegzetes, tompa csúccsal; világos- vagy sötétszürke,gyakran ibolyás vagy idősen barnás árnyalattal; felülete selymesen fénylő, fiatalon sima, majd sugarasan, benőtten szálas, végül kissé pikkelykés lesz, nedvesen tapadós.

Lemezek: A tönk előtt felkanyarodnak, majd foggal ránőnek; fehéresek, kissé rózsás árnyalattal, majd szürkések, élük feketén pontozott, fűrészes.

Tönk: 5-10 cm hosszú,1-1,5 cm vastag; hengeres; fehéres, szürkés, szálas.

Hús: Vékony, elég kemény; fehéres; földszagú, íze keserű, majd csípős.

Spóra: Fehér; 6.5-7.5 x 5-6.5 μm; ellipszoid, sima.

Előfordulás: Szeptembertől decemberig; savanyú talajon, bükk alatt növő, hazánkban ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.

Összetéveszthetőség: Hasonló a mérgező, Csípős pereszke, de annak kalapja hegyesen csúcsos, benőtten szálas, nem pikkelyes, és luc alatt nő. Az ehető Fenyő-pereszke kalapja matt, lemezei éle nem feketés, húsa törékeny, enyhe ízű, és kéttűs fenyő alatt nő. Az ehető Sárguló pereszke lemezei idősödve sárgulnak, lisztszagú, ill -ízű, lomberdei faj.

Megjegyzés: A gomba védett, így hagyjuk a termőhelyén. A tricholoma jelentése: szőrös szélű (kalapszél). A sciodes jelentésére nem találtam utalást. A latin scio- tudást, ismeretet jelent, de ez egyenlőre nem illeszkedik a gombára.

Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le ezt a gombát tudományosan, és az Agaricus sciodes nevet adta neki. A francia természettudós, Charles-Edouard Martin (1847-1937) 1919-ben egy kiadványban sorolta a jelenlegi nemzetséghez, az elfogadott tudományos neve Tricholoma sciodes lett.