Kalap: 3-10 cm átmérőjű; fiatalon domború, pereme sokáig behajló, majd közepén jellegzetes púppal kiterül; vörösbarna,szélén gyakran világosabb; felülete matt, bőre,különösen a széle felé, apró pikkelyekre szakadozik fel.
Lemezek: A tönk előtt felkanyarodnak, majd foggal ránőnek; fehéresek, krémszínűek,idővel gyakran rozsdafoltosak lesznek.
Tönk: 4-12 cm hosszú,1-2 cm vastag;hengeres, alja orsószerűen elvékonyodik; barnás,csúcsa felé fokozatosan halványodó; nemezes, pikkelykés.
Hús: A kalapban vastag, kemény, a tönkben szálas; fehéres, a tönk alja felé barnuló; szaga nem jellegzetes, íze enyhe vagy kesernyés.
Fogyaszthatóság: Nem ehető.
Előfordulás: Szeptembertől novemberig; fenyőerdőben, kéttűs fenyő alatt növő, hazánkban helyenként nem ritka gombafaj.
Spóra: Fehér; 6-9 x 5-6 µm; ellipszoid, sima.
Összetéveszthetőség: Hasonló színű a nem ehető szakállas pereszke, de annak kalapja feltűnően szálas-gyapjas, szélén rojtos, és lucosokban nő. Az Álgyűrűs pereszke, a Nyárfa-pereszke és a Szenesedő pereszke: egyikük sem ehető, kalapja nyálkás felületű, utóbbi kettő lomberdei faj.
Megjegyzés: Az imbicatum latin eredetű, jelentése: burkolt, vagy szabályosan átfedett. A kalap felületére utal.
Fajleírás: A gombát Elias Magnus Fries írta le először. Majd a német Paul Kummer 1871-ben a Tricholoma nemzetséghez sorolta
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Tricholomataceae |
Nemzetség: | Tricholoma |
Fajnév: | imbricatum |
A faj leírója: | (Fr.) P. Kumm. (1871) |
Magyar fajnév: | aprópikkelyű pereszke |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Aprópikkelyű pereszke - Tricholoma imbricatum
A gomba bélyegen: