Tavaszi nyirokgomba

Tavaszi csigagomba

Hygrophorus marzuolus



Kalap: A 10 cm-es átmérőt is elérheti ennek a nagyra értékelt gombának a kalapja. Fejlődése során fiatalon először fehér, majd szürke, végül csaknem fekete árnyalatú lesz. Nem szabályos, szinte egyik példány sem hasonlít a másikra. A vastaghúsú kalap széle több helyen olyan magasra emelkedik, hogy a lemezek oldalról felismerhetőek.

Lemezek: A lemezek feltűnően vastagok, különböző hosszúak, egymástól meglehetősen távol állók, csak kissé lefutók, eleinte fehérek, majd szürkék lesznek.

Tönk: A tönk gyakran eléri a 6, néha a 8 cm magasságot. Némelyik példány tönkje kissé meghajlott. Az eleinte fehér, majd szürke színű tönk csúcsa kissé pikkelyes.

Hús: A kalapbőr alatt szürke a hús, különben fehér a színű; nincs jellegzetes szaga.

Spóra: Fehér; 6,5-8,5 x 4,5-5 μm; elliptikus alakú, vékony falú.

Előfordulás: Figyelmesen kell keresni az avarban, mert a gombát nehezen lehet észrevenni. Májusig megtalálható, főleg kis csoportokban a lombos erdőkben és fenyvesekben. A közép-hegységi helyeket kedveli. Magyarországon eddig egy alkalommal került elő az Őrségből.

Fogyaszthatóság: Nagyon ízletes gomba.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a hazánkban eddig még nem talált kormos csigagomba, de az csak ősszel fordul elő, így nem valószínű sz összetévesztés. A gombák határozásánál azonban mindig gondolni kell arra, hogy a megjelenésük ideje jócskán eltérhet a szabálytól. Mindkét faj ehető.

Megjegyzés: A hóolvadás után hamarosan kibújik a talajból, megtalálták már januárban is, amikor a tél különösen enyhe volt. Márciusban a kevés, korai gombák közé tartozik.

Fajleírás: 1821-ben Elias Magnus Fries írta le először tudományosan, mint Agaricus marzuolus. 1893-ban Giacomo Bresadola sorolta a Hygrophorus nemzetséghez.