Ligeti csigagomba

Hygrophorus nemoreus



Kalap: Domború kalappal bújik ki a földből, majd gyorsan kiszélesedik 5-8 cm, sőt néha 10 cm átmérőjűre. Feltűnő a kalap közepén lévő széles púp, valamint begöngyölt széle. A bőr kissé ragadós tapintású, szárazságkor azonban finoman filcessé, nemezessé válik. A rókabarna-narancssárga színű kalap közepe élénkebb.

Lemezek: A vastag, ritkán álló, a tönkre szélesen ránőtt vagy lefutó lemezek viasszerűek, először halvány krémszínűek, később vöröses-okkerszínűek lesznek.

Tönk: A tönk alig nő magasabbra 6-8 cm-nél. Halvány okkersárga színű hengeres formájú, de a töve felé vékonyodó. A felületét finom szálak és pikkelyek borítják, a csúcsa korpás vagy finoman szemcsézett. Felvágva megállapítható, hogy a tönk belseje telt, tömött.

Hús: A fehér hús vékony, kissé dohos, lisztre emlékeztető szagú és ízű.

Spóra: Fehér; 6-8 x 4-5 µm; ovális, sima

Előfordulás: Hazánkban nem túl gyakori faj, savanyú talajú lombos erdőkben található, augusztustól októberig.

Fogyaszthatóság: ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít a Rózsás csigagombához. Ha azonban a lelőhelyet és a szagot figyelembe vesszük, akkor nem téveszthető össze a két faj. A ligeti csigagomba vékonyabb példányai a Sárgapelyhű csigagombával téveszthetők össze, de ennél sárga pikkelyekkel borított a tönk csúcsa.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Késői csigagombaSzagos csigagomba

Megjegyzés: Az irodalomban találhatók adatok a ligeti csigagombához közelálló kávébarna csigagomba fajról. Lengyelországban meszes erdei réteken található, de Magyarországon még nem fordult elő. A nemoreus a latin nemore=liget, erdőcske szóból származik.

FajleírásHygrophorus nemoreus (Lasch) Fr.