Rózsás csigagomba

Hygrophorus pudorinus



Kalap: A legnagyobb és legszebb csigagombák egyike. Kalapja 20 cm átmérőjű is lehet, ráadásul kifejezetten húsos. Először kis golyóként jelenik meg a talajon, de aztán gyorsan fejlődve, ellaposodik és gyengén benyomottá válik. A kalapbőr nedvesen tapadós és sima felületű. A kalap színe fakó vagy élénk húsrózsásak, narancsos rózsaszínnel keverve. A kalap pereme kicsit világosabb, begöngyölt, rovátkolt.

Lemezek: A tönkre ránőttek vagy kissé lefutók. Feltűnő a lazacszínű árnyalat a kalap pereme felé.

Tönk: A tönk 12 cm magasra nyúlhat és 3 cm-es átmérőt érhet el. Nedvesen felülete kissé nyálkás. A tönk kalapszínű, a tövén sárga kihegyesedő.

Hús: A hús a kalapban kissé narancssárga, a tönkben fehér, a tövében sárga, terpentinszagú.

Spóra: Fehér; 7-10 x 4-5.5 µm; elliptikus, sima.

Előfordulás: A rózsás csigagomba a meszes talajú, jegenyefenyvesekben található augusztustól novemberig. Hazánkban eddig nem került elő.

Fogyaszthatóság: Ehető, de Európa jegenyefenyveseiben is ritka, ezért kímélni kellene.

Összetéveszthetőség: A rózsás csigagomba nagyon hasonlít a hazánkban ritka, savanyú talajú erdőkben növő ehető izabellvöröses csigagombához. Ez a faj azonban lomberdőben terem és kellemesen gyümölcsszagú.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Ligeti csigagomba

Megjegyzés: Mintegy nyolc másik, hasonló faj ismert a szakirodalomban, amelyek különféle fafajokkal vannak kapcsolatban. A pudorinus jelentése szégyentől elpiruló. A hygrophorus jelentése a hygro-nedvesség, víz és a phorus-hordozó szavakból származik.

Fajleírás: 1821-ben Elias Magnus Fries írta le, és Agaricus pudorinus nevet adta neki. Majd 1836-ban Fries átsorolta a Hygrophorus nemzetséghez.