Zöldes nedűgomba

Hygrocybe psittacina



Védett Vörös Lista: 2

Kalap: 1-4 cm széles, eleinte harang alakú, majd kiterül, a közepén púpos marad, a pereme gyakran felhajló, áttetszően bordázott. Felszíne fiatalon és nedves időben erősen nyálkás-ragadós, szárazon fénylő. A kalap színe nagyon változatos, friss állapotban egészen vagy helyenként sötét- illetve olívzöld, később sárga vagy narancssárga, de húsvörös is lehet, végül kifakul.

Lemezek: A vastag, hasas lemezek tönkhöz illeszkedők, ritkán állók, a nagyobb kalapoknál erekkel összekötöttek, zöldes vagy sárgászöldes, narancsos színűek.

Tönk: A sima, karcsú tönk 3-7 cm magas, többnyire egyenletesen vastag 2-4 mm, gyakran hajlott, a tövén összenyomott és kihegyesedő, felül zöldes, lefelé inkább sárgás vagy narancssárgás, belül üreges. Szedéskor az ujj könnyen megcsúszik a nyálkás-síkos tönkön.

Hús: A zöldes hús üveges-vizenyős, törékeny, íztelen és szagtalan.

Spóra: Fehér; 7,5-9,5 x 4-6 μm; ellipszoid vagy tojás alakú, sima.

Előfordulás: Ez a nitrogénkedvelő faj mindenütt megtalálható Közép-Európában, az alföldeken ritkább, mint a hegyi és szupalpin helyeken. Az Alpokban 2500 m-ig fordul elő. Hazánkban nem nagyon gyakori faj, de ritkán lombos és vegyes erdőben, nedves réten, legelőn lehet találkozni vele júniustól novemberig.

Fogyaszthatóság: Enyhén mérgező, ezért étkezésre alkalmatlan gomba. Gyomor és bélpanaszokat okozhat.

Összetéveszthetőség: Könnyen felismerhető a kalap zöldes színéről, ragadósságáról, mégis a kevésbé zöld példányok összetéveszthetőek a nyálkás nedűgombával, ennek azonban lefutók a lemezei. A zöldes nedűgomba öreg, kifakult termőtesteit sem lehet mindig egyből megkülönböztetni a többi, hasonló színű nedűgombától. Hasonlíthat a nem ehető Zöldes pitykegombára, de az köldökös kalapú, és lemezei rózsásak. Zöldes szín nélküli termőtestei hasonlíthatnak a narancsosabb árnyalatú, nem ehető csúcsos nedűgombára és a még nem sötétedő, mérgező Feketedő nedűgombára.

Megjegyzés: A psittacina jelentése papagájhoz tartozó. A nemzetség név a Hygrocybe jelentése- vizes fej.

Fajleírás: 1762-ben a német Jacob Christian Schaeffer írta le, és az Agaricus psittacinus nevet adta neki. A jelenlegi tudományos nevét 1871-ben egy másik német mikológus, Paul Kummer adta neki, aki a Hygrocybe nemzetséghez sorolta; neve így Hygrocybe psittacina lett. A nevezéktan szerint, már többen leírták a gombát, mint alfajt, így 1958-ban HenrikGliophorus nemzetséghez sorolta, ezért ezen a néven is utalnak rá: Gliophorus psittacinus.