Vérvörös nedűgomba

Hygrocybe punicea



Védett Vörös Lista: 0
Természetvédelmi érték 10000.-

Kalap: A kalap 14 cm széles, fiatalon harang alakú, aztán domború vagy ellaposodó, tompán púpos; cseresznyeszínű skarlát- vagy vérvörös, idővel kifakuló; nedvesen ragadós, a széle berepedező; lebenyes, törékeny.

Lemezek: A lemezek kissé ránőttek a tönkre vagy szabadon állók; hasasok, vastagok, ritkán állók, narancssárgák, az alapjukon gyakran vörösek és köztes lemezeik is vannak.

Tönk: A tönk 6-10 cm magas és 0,8-2,5 cm vastag lehet. Rendszerint hengeres, de lapított és függőlegesen barázdált is lehet. A tövén elkeskenyedik. A tönk a kalaphoz hasonló vagy világosabb színű, a bázisnál fehér. Felülete száraz, hosszanti szálas rajzolat díszíti, belül üreges.

Hús: A tönk színével azonos, viasszerű és szagtalan.

Spóra: Fehér; 8-11 x 4.5-5.5μm; ellipszoid, hengeres, sima

Előfordulás: Ez a nedűgomba főként ősszel terem nedves réten és parlagon. Előfordulása az Alpok előtere és hegyvidéki területe. Európában ritka faj, hazánkban eddig még nem került elő. A szakirodalom szerint együtt található az apró nedűgombával.

Fogyaszthatóság: Ehető gomba, de ritkasága miatt kímélni kellene és gyönyörködni színpompájában.

Összetéveszthetőség: Hasonló a hazánkban eddig még nem ismert piros nedűgomba, de ez a faj többnyire száraz kalapú, kisebb és a tönkre szélesen ránőtt sárgás élű lemezei vannak.

Megjegyzés: A fajgazdag nedűgombák többnyire kicsi, vékony húsú, vizenyős és nagyon élénk színű fajok. Néhány fajuk mérgező. A vörös nedűgomba a legnagyobb ismert faj ebben a nemzetségben. A punicea jelentése bíbor, skarlátvörös.

Fajleírás: 1821-ben Elias Magnus Fries írta le, mint Agaricus puniceus. 1871-ben a német Paul Kummer mikológus sorolta át ezt a fajt a Hygrocybe nemzetséghez, létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét.