Kalap: A fiatalon 5-8 cm széles kalapú, nyomottönkű csiperke először félgömb alakú, aztán gyorsan kiterül és szinte lapos lesz. A bőr a kalap peremén begöngyölt. A színe fehéres, sárga foltokkal , a felszínét széles, sárgásszürke pikkelyréteg fedi. Érintésre sárga foltok jelenhetnek meg rajta.
Lemezek: A ritkán álló lemezek kezdetben bor- vagy húsvörösek, később csokoládé- vagy feketésbarnák lesznek. A lemezek éle fehér, csipkézett.
Tönk: Bunkóhoz hasonlít, és rövidebb a kalap szélességénél. Valamennyi csiperke fajhoz hasonlóan közvetlenül a lemezek alatt található a fehér, lebenyes gallér, ami fölfelé mozdítható.
Hús: A kalapban vastag, fehér húsának enyhe keserű-mandula szaga van, elvágva halvány-szürkés vörösre színeződik.
Fogyaszthatóság: Ehető gomba, de különösebben nem jó ízű. Nem tartozik a gyakori, réten növő fajok közé, ezért kímélni kellene.
Előfordulás: Különösen tengerparti területeken, hazánkban szikes legelőkön, száraz gyepeken, májustól októberig gyűjthető, viszonylag ritka faj.
Spóra: Bíborbarna; 5-7 X 5-6 µm; ovális.
Összetéveszthetőség: Sok csiperkefajjal téveszthető össze. Több faj meghatározása ebben a nemzetségben nagy nehézséggel jár, több éves gyakorlatra és a szakirodalom tanulmányozására van szükség.
Megjegyzés: Mindegyik fehér, vagy fehéres, krémszínű csiperke esetében fel kell hívni a figyelmet a fehér galócával való összetévesztés veszélyére. A spissacaulis jelentése megvastagodott, tömzsi.
Fajleírás: Agaricus spissicaulis F.H. Møller (1950)
Egyéb elnevezések: Agaricus spissicaulis
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | litoralis |
A faj leírója: | (Wakef. & A. Pearson) Pilát (1952) |
Magyar fajnév: | szekszárdi csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Nyomottönkű csiperke - Agaricus litoralis