Vöröslemezű őzlábgomba

Melanophyllum echinatum



Kalap: 1-3 cm széles, először kúposan domború, majd félgömb vagy harang alakú, végül ellaposodik, közepén tompa púp keletkezik. A felülete száraz, szemcsés-lisztes, később lecsupaszodik, a peremén burokmaradványok rojtjai lógnak. A kalap színe a borvöröstől a piszkos szürkésbarnán át  a sötét barnásfeketéig terjed, olívszínű árnyalattal.

Tönk: Hasonló színű a tönk is, amely cső alakú, 2-4 cm hosszú és 2-4 mm vastag. Felül kárminvörös, lefelé inkább feketés-barna, szemcsés lisztes felszínű és múlékony, pelyhes-hártyás gallérja van.

Lemezek: Hasasok, szabadon állók, kezdetben sötét rózsaszínűek, később vérvörösek vagy barnák, kifejlett állapotban majdnem feketék.

Hús: Vékony, a kalapban fehér, a tönkben vöröses, a töve felé sötétebb. Gyümölcs- vagy retegszagú, enyhe ízű.

Spóra: Először olívszürke, később vöröses; 5–6 x 2.5–3.5 μm; tojásdad alakú.

Előfordulás: A vöröslemezű őzlábgomba Európában mindenütt megtalálható, de nem gyakori faj, csak szórványosan kerül elő. A síkságtól az 1500 m magasságig előfordul. Aki meg akarja találni, májustól október elejéig kell keresnie. Kedveli a kőrises, égeres ártéri erdőket, a nedves, agyagos talajokat, bolygatott területeket, gyakran nő csalán alatt. Nálunk eddig tölgyesből, vegyeserdőből és üvegház tápanyagában gazdag talajáról került elő.

Fogyaszthatóság: Nem élvezhető.

Összetéveszthetőség: A vöröslemezű őzlábgombának van egy még ritkább, hazánkban eddig csak a Bükk-hegységből ismert rokona, amelynek kékeszöldek a lemezei, míg a kalap és a tönk olív- vagy krémbarna színű.

Megjegyzés: Az echinatum jelentése tüskés.

Fajleírás: 1800-ban Roth jegezte le, mint Agaricus echinatus. 1949-ben Rolf Singer által lett elfogadott a mai neve.