Kerti rétgomba

Agrocybe dura



Kalap: 3-10 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; szélén cafrangos  maradványok lehetnek; fehéres; krém-sárgás; bőrszínű, okkeres, széle többnyire világosabb; felülete csupasz; nedvesen tapadós, szárazon a kalap bőre felrepedezik.

Lemezek: A tönkhöz nőttek, sűrűn állók; eleinte fehéresek, agyagszínűek, később halvány szürkésbarnák, dohánybarnák, éle fehéres, fűrészes.

Tönk: 5-10 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag; hengeres; fehéres; felülete szálas, hártyás, gyenge gallérja hamar eltűnik, helyét sötét spórapor festi meg.

Hús: A kalapban puha, a tönkben szálas; fehéres; gyengén fűszeres illatú, nem lisztszagú, enyhe vagy kissé kesernyés ízű.

Spóra: Barna;  7,5-10 x 5-6μm; ellipszoid vagy tojásdad alakú, sima.

Előfordulása: Májustól októberig; szántóföldön, legelőn, parkban, füves helyen, korhadó fűrészporon növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető

Összetéveszthetőség: Hasonló a sima kalapú, gyenge lisztszagú, tönk alján gyökérszerű micéliumszálat viselő, erdőben növő, ehető Tavaszi rétgomba.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Feketéslemezű harmatgomba

Megjegyzés: Az agrocybe jelentése az agro- mező, és cybe-fej szavakból származik. A közel hasonló gombákat Agrocybe praecox néven is ismerhetjük. A praecox jelentése-korai, vagy korán jelentkező. A dura jelentése kemény.

Fajleírás: 1800-ban Christiaan Hendrik Persoon írta le először ezt a gombát és nevezte el Agaricus praecox-nak. 1889-ben Victor Fayod (1860-1900) sorolta az új Agrocybe nemzetséghez. 1936-ban Singer nevezte Agrocybe dura néven, amelyet korábban Bolton adott a gombának.