Aranysárga tőkegomba

Gymnopolius junonius



Kalap: 8-20 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, széle sokáig begöngyölt marad; aranysárga, narancssárga, okkerbarna, vörösesbarna; felülete sugarasan szálas vagy finoman pikkelyes, fiatalon kissé tapadós, majd szárazzá válik.

Lemezek: Tönkre szélesen vagy egy kis foggal ránőnek, szorosak, keskenyek; fiatalon sárgák, idővel élénk rozsdasárgák lesznek.

Tönk: 8-20 cm hosszú, 1,5-5 cm vastag; kissé bunkó formájú; hasas, alja gyakran elkeskenyedik, gyökerező, gyakran csoportos növésű; felületet a hártyás gallérja felett deres, alatta szálas, pikkelyes; aranysárga színű.

Hús: A kalapban vastag, puha, a tönkben szálas, rostos; sárga színű; gyengén savanykás szagú, keserű ízű.

Spóra: Rozsdabarna; 8-10 x 5-6μm; mandula alakú.

Előfordulása: Júliustól októberig; lomb- és fenyőerdőben, fák tövében vagy fatuskón növő, nem gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Összetéveszthető az erősen lefutó lemezű, tölcséres kalapú, gallér nélküli, mérgező Világító tölcsérgomba fajjal.

Megjegyzés:A gymn- előtag:meztelen, csupasz; és az utótag -pilus: sapka szavakból származik- ezért a jelentés csupsz kalap. A junonius a római istennőre Juno-ra utal, aki szoborszerűen szép volt, de harcias nőként is ábrázolták. A születés és házasság istennője. Junóról kapta a nevét a június hónap is.

Fajleírás: 1821-ban a híres svéd Elias Magnus Fries írta le, aki az Agaricus junonius nevet adta. A mai nemzetséghez 1960-ban a brit Peter Darbishire Orton (1916-2005) sorolta be. Korábban már 1879-ben a finn Petter Adolf Karsten (1834-1917) javasolta az új nemzetségnevet a gombának.