Kalap: 2-5 cm átmérőjű; kúpos, harang alakú, majd kiterül, gyakran púpos közepű; széle erősen bordázott; idősen berepedezik; sötétsárgga, idővel kihalványodik, felülete nyálkás.
Lemezek: Szabadon állók, hasasok; fiatalon sárgás, majd okker-agyagszínűek, végül rozsdasárgák, szélük fehéres.
Tönk: 5-8 cm hosszú, 0,3-0,7 cm vastag; hengeres; fehéres, a csúcsán sárgás; deres felületű.
Hús: Nagyon vékony, törékeny, vizenyős; sárgás; nincs különösebb szaga és íze.
Fogyaszthatóság: Nem ehető.
Előfordulása: Májustól októberig; korhadó növényi anyagon; trágyán, legelőn, parkban, fű között növő, gyakori faj.
Spóra: Fahéj barna, rozsdabarna; 11-15 x 6-9μm; ellipszoid,sima.
Összetéveszthetőség: Csak kalapszínben tér el tőle közeli rokona a Lila pénzecskegomba. Ennek a fajnak szürkéslila, ibolyás színű a kalapja és lombos fa tuskóján terem. Más gombafajokkal nem téveszthető össze.
Megjegyzés: A bolbitus jelentése tehén trágya, az előfordulására, termőhelyére utal. A titubans jelentése, tántorgó, düledező. A vitellinus jelentése tojássárgája, utalva a színére.
Fajleírás: 1789-ben a francia Jean Baptiste Pierre Francois Bulliard írta le, Agaricus titubans néven. 1838-ban a svéd Elias Magnus Fries sorolta a bolbitus nemzetséghez. A ritka Bolbitius titubans var. olivaceus-t 2000-ben határozták meg, és így Bolbitius titubans var. titubans néven ismerik. Szinonimája a bolbitus vitellinus is használatban van.
Egyéb elnevezések: Bolbitus vitellinus
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Bolbitiaceae |
Nemzetség: | Bolbitius |
Fajnév: | titubans |
A faj leírója: | (Bull.) Fr. |
Magyar fajnév: | sárga kérészgomba |
Életmód: | talajlakó szaprotróf, trágyalakó |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Sárga kérészgomba - Bolbitus titubans
A gomba bélyegen: