Őzlábgalóca

Amanita vittadinii



Védett Vörös Lista: 2
Természetvédelmi érték 5000.-

Kalap: 5-15 cm átmérőjű. fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; fehéres, majd szürkés színű; felülete durván pikkelyes, száraz időben bőre cserepesen felrepedezik, széle gyakran csipkézett.

Lemezek: Szabadon állók; fiatalon fehéres színűek, idővel sárgás árnyalatúak lesznek.

Tönk: 8-15 cm hosszú, 1,5-3 cm vastag; hengeres; fehéres, majd szürkés színű;gallérja alatt durva, elálló, gyakran övszerűen elhelyezkedő pikkelyekkel; bocskora nincs, alja bunkós vagy orsószerűen elvékonyodó.

Hús: Eléggé kemény; fehér; szaga idősen kellemetlen; íze nem jellegzetes.

Spóra: Fehér; 9-15 x 6,5-11 µm; ovális

Előfordulása: Májustól októberig; nitrogén dús talajú gyepeken, szikes homokos legelőkön növő, hazánkban helyenként nem ritka faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de védett, ezért hagyjuk a termőhelyén.

Összetéveszthetőség: Hasonló színű az ehető Cafrangos galóca is, de annak termőtestén múlékony pelyhek vannak. A szintén fehéres színű, ehető Tüskés galóca piramisszerű pikkelyekkel borított, lemezszíne zöldes árnyalatú, és meszes talajú lomberdőkben nő.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Cafrangos galócaTüskés galóca

Megjegyzés: A vitadinii nevet Carlo Vittadini (1800-1865) tiszteletére kapta. Az amanita (galócák nemzetsége, kb 600 faj) név az Aman hegy nevéből eredhet.

Fajleírás: 1826-ban Moretti jegyzete le először. Több neves mikológus is publikált róla, és különböző nemzetségekbe sorolták, ám végül a jelenlegi elfogadott neve Pier Andrea Saccardo-hoz köthető.