Ezüstszürke döggomba

Entoloma saundersii



Kalap: 4-12 cm átmérőjű; fiatalon domború, kúpos, majd kiterül, de a közepén púpos marad; halvány szürkésbarna, ezüstszürke, színe nedvesen nem változik; felülete fényes; széle kezdetben begöngyölt, idősebb korra szabálytalanul hullámossá válik.

Lemezek: A tönkhöz nőttek vagy kis foggal lefutók, sűrűn állók, szélesek; eleinte piszkos halványszürkések, majd rózsásak, végül barnásvörösek lesznek.

Tönk: 4-12 cm hosszú; 0,7-2 cm vastag; hengeres, kissé bunkós vagy elvékonyodó; eleinte fehéres, majd sötétszürke színű bordázott, csíkozott fénylő felületű.

Hús: A kalapban vékony törékeny, a tönkben szálas; fiatalon fehéres, majd sötétszürke színű lesz; lisztszagú és -ízű.

Spóra:  Barna; 10-12 x 9,5-10,5 µm; 5-6 szögű, sima.

Előfordulása: Áprilistól júniusig; erdőben, réten, kökény és galagonya alatt, kertben kajszibarack- és szilvafa alatt növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető

Összetéveszthetőség: Hasonló a fehéres tönkű, nem lisztszagú, nem rózsafélékkel együtt élő, mérgező Zöldesszürke döggomba, rokona a Tövisaljagomba.

Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. A saundersii nevet William Saunders (1822-1900) botanikus tiszteletére kapta.

Fajleírás: 1874-ben Elias Magnus Fries írta le először tudományosan. A jelenlegi nevét Pier Andrea Saccardo-tól kapta 1887-ben. 1947-ben a Rhodophyllus nemzetség néven Henri Romagnesi(1912-1999) szinonimaként jegyzete le.