Tavaszi döggomba

Entoloma vernum



Kalap: 2-7 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, de a tetején egy kis púp marad; sötétbarna, szürkésbarna, szárazon kihalványodik, különösen a közepe; felülete selymesen fénylő, sima, csupasz; széle fiatalon begöngyölt, nedvesen bordázott.

Lemezek: Kis foggal a tönkhöz nőttek vagy szabadon állnak, kissé távol állók, szélesek; piszkos fehéresek, szürkések, idővel piszkos vörösesek lesznek; széle gyakran fogazott

Tönk: 2-7 cm hosszú, 0,2-03 cm vastag; hengeres; kalaphoz hasonló színű, a csúcsa és a töve kissé világosabb, ezüstösen fénylő, selymesen szálas, hosszan bordázott, alján fehéren szálas.

Hús: A kalapban vékony, vizenyős, a tönkben szálas; fehéres, halványbarnás; erős lisztszaga és -íze van.

Spóra: Rózsaszín; 8-12 x 7-9μm; öt vagy hét szögű, szögletes alakú.

Előfordulása: Márciustól áprilisig; lomberdőben növő, helyenként gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Mérgező.

Összetéveszthetőség: Hasonló a lúgszagú, fanyar ízű, mérgező Zöldesszürke döggomba és az áprilistól májusig rózsafélék alatt növő, ehető Tövisaljagomba.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Tövisaljagomba

Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. A vernum a latin verna-tavasz szóból származik.

Fajleírás: 1937-ben Seth Lundell (1892-1966) a svéd Uppsalai Egyetemen tudósa írta le és adta az Entoloma vernum nevet. Lundell által adott név az elfogadott, noha sok elnevezésben a nolancea nemzetségbe is besorolták.