Sötéttönkű fokhagymagomba

Marasmius alliaceus



Kalap: 2-4 cm átmérőjű; kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodik, okkeres hússzínű, sötétbarnás; felülete gyakran ráncolt; széle sima vagy kissé bordázott.

Lemezek: Tönkhöz nőttek, szélesek, távol állók; piszkos fehéresek.

Tönk: 8-10 cm hosszú, 0,1-0,2 cm vastag; hengeres, lefelé kissé vastagodik, majd mélyen gyökerezik a talajban; feketés színű; a csúcsán barna; felülete matt, deres.

Hús: A kalapban vékony, a tönkben szívós, kemény; barnás; feltűnő fokhagymaszagú, édeskés ízű.

Spóra: Krém színű; 7–11 x 6–8 μm; nagyjából elliptikus.

Előfordulása: Júniustól novemberig; lomb- és fenyőerdőben, különösen bükkösökben növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, fűszergomba.

Összetéveszthetőség: Szintén hasonló szagú az apró termetű, vörösbarna tönkű, húsbarnás, halvány vörösesbarnás, ráncolt kalapú, bordás szélű, ehető, fenyőerdőkben növő Barnatönkű fokhagymagomba. Összetéveszthető a réten növő, bőrszerű, ehető, nem fokhagymaszagú Mezei szegfűgomba példányaival.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Barnatönkű fokhagymagombaSárgatejű kígyógomba

Megjegyzés: A marasmius jelentése, törékeny, elgyengült. Az allia latinul fokhagymát jelent, az alliaceus- fokhagymára hasonlító.

Fajleírás: Az első hivatalos leírás, mint Agaricus alliaceus Nikolaus Joseph von Jacquin(1727-1817)-től származik 1773-ból. 1838-ban Elias Magnus Fries (1794 - 1878) sorolta be a marasmius nemzetséghez. Ez használt név, ugyanakkor 2005-ből van egy hivatkozás, amely szerint a Mycetinis nemzetséghez sorolják, (Earle ex A.W. Wilson & Desjardin) utalásai alapján.