Szürkésbarna pereszke

Lepista sordida



Kalap: 4-10 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, ellaposodik, közepe kissé benyomottá válik, széle többé-kevésbé hullámos lesz; szürkéslila, barnás, piszkos ibolyásbarnás, nedvesen sötétebb, fénylő; felülete sima, csupasz.

Lemezek: A tönkre foggal lefutók, szélesek; lila, halványlila, végül piszkosbarnás színűek lesznek.

Tönk: 5-8 cm hosszú, 0.5-1.5 cm vastag; többnyire bunkó alakú; alja gyapjasan szálas; kalaphoz hasonló színű; felülete szálas.

Hús: A kalap törékeny, vékony húsú, a tönk szívós, rostos; halvány szürkéslilás; földszagú, enyhe ízű vagy kissé kesernyés.

Spóra: Krémes fehér vagy nagyon halvány rózsaszín; 6-9 a 4-5μm; ellipszoid, kis tüskékkel díszített.

Előfordulása: Májustól decemberig; legelőn, kertben, lomberdőben, növényi korhadékon, trágyás, füves helyen, gyakran boszorkánykörben vagy csoportosan növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de nem ízletes.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a rossz szagú, mérgező Retekszagú kígyógomba, a húsosabb ősszel növő, ehető Lila pereszke, a ritkább és vastagabb lemezű, ehető Lila pénzecskegomba és Ibolyás pereszke.

Megjegyzés: A lepista korsót vagy serleget jelent. A sordida latin szó és a jelentése- piszkos, koszos.

Fajleírás: 1821-ben a híres svéd Elias Magnus Fries mikológus írta le, aki a kéttagú tudományos nevét adta Agaricus sordidus. 1949-ben a német származású Rolf Singer a lepista nemzetséghez sorolta, így ezt a gombát mint Lepista sordida jegyzik.