Cseresznyepiros nedűgomba

Piros nedűgomba

Hygrocybe coccinea



Kalap: A kalap kezdetben félgömb alakú, átmérője 2, legfeljebb 6 cm lehet. Lassan nyílik ki harang alakúra. A kalap bőre csak igen kicsit tapadós, ami szárazságban nem is érzékelhető. A fénylő cseresznye- vagy vérvörös színű kalap a gomba fejlődése során kifakul, de a pereme élénkvörös marad.

Lemezek: A hasas, a tönkre szélesen ránőtt, néha fogazott, gyakran sárgás élű narancssárga vagy vérvörös lemezek távol állnak egymástól.

Tönk: A tönk felszíne is élénkvörös, később halvány narancssárgára változik. A töve felé egyre sárgásabb lesz, amiről nagyon jól felismerhető. A tönk kissé összenyomott, felülete sima, belül üreges.

Hús: A hús is olyan színű, mint a kalap és a tönk. Vizenyős és törékeny állagú.

Spóra: Fehér; 9-11 x 5.5-7 μm; ellipszoid, mandula alakú.

Előfordulás: Mindenekelőtt nedves hegyi réteken, nedves kaszálókon fordul elő 1800 m magasságig. Európában általában ritka, hazánkban eddig egy alkalommal került elő. Termőtestet szeptembertől októberig fejleszt.

Fogyaszthatóság: Ehető, de ritkasága miatt kímélni kellene.

Összetéveszthetőség: Nagyon hasonlít hozzá a vörös nedűgomba, de az sokkal nagyobb méretű.

Megjegyzés: Mintegy 55 faj tartozik a nedűgombák nemzetségébe, közülük néhány mérgező. A nedűgombák többnyire élénk színűek, vizenyős húsúak és törékenyek. Többnyire nedves hegyi réteken találhatóak. Pontos meghatározásuk problematikus és nagy gyakorlatot igényel. A coccinea jelentése skarlátszínű. A nemzetség név a Hygrocybe a hygro-víz, és a cybe-fej szavakból származik. A hygrocybe gombái nagyon sok nedvességet tartalmaznak.

Fajleírás: 1762-ben Jacob Christian Schaeffer- aki elnevezte Agaricus coccineus-nek-, írta le először tudományosan. A mai nemzetségbe 1871-ben került a híres német Paul Kummer által. (Kummer munkáját megelőzően a lemezes gombák túlnyomó többsége az Agaricus nemzetséghez tartozott.)