Sárga őzlábgomba

Cystoderma amiantinum



Kalap: Egy kimondottan szép gomba. A kalap 2-4 (5) cm-es átmérőt érhet el. Először kúpos, végül ellaposodik, közepén azonban megmarad egy kis mellbimbóhoz hasonló púp. A kalap pereme kissé begöngyölt, és sok burokmaradvány tapad hozzá. Az okkersárga, közepén sötétebb kalapbőrt apró szemcsék borítják.

Lemezek: Az eltérő hosszúságú, tej- vagy krémfehér színű lemezek sűrűn állnak, a tönkhöz illeszkedők.

Tönk: Legfeljebb 6 cm magasra nőhet meg a törékenynek tűnő tönk. A hengeres formájú tönk, belül üreges, a kalaphoz hasonló színű. A felső harmadában egy kis, felálló gallér figyelhető meg., efölött a tönk csupasz, alatta szemcsés-pikkelyes.

Hús: Sárga, a kalapban puha, a tönkben keményebb, kellemetlen földszagú.

Spóra: Fehér; 5-7,5 x 3-4μm; ellipszoid, hosszúkás, sima

Előfordulás: Lápos területen, savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben, gyakran moha között található, többnyire ősszel.

Fogyaszthatóság: Ezek a gombák mind élvezhetetlenek, de mérgező hatásról nem tudunk.

Összetéveszthetőség: Ismerünk néhány hasonló, többé-kevésbé élénk okkersárga színű őzlábgombákat. Ezeket a gombagyűjtőknek kímélni kell!

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Erősszagú őzlábgomba

Megjegyzés: A sárga őzlábgomba Közép- és Dél-Európában fordul elő, hasonló rokonai viszont inkább a déli klímazónákban találhatóak. A tudományos név az amianthos szóból származik. Jelentése: legfinomabb szálakra osztható. A Cystoderma jelentése: hólyagos bőr, ami a kalap kinézetére utal.

Fajleírás: 1772-ben Giovani Antonio Scopoli írta le ezt a fajt, ő adta a tudományos nevét Agaricus amianthinus. 1889-ben a svájci Victor Fayod (1860-1900) sorolta át a Cystoderma nemzetségbe, és a jelenleg elfogadott tudományos neve azóta Cystoderma amianthinum.