Tintaszagú csiperke

Agaricus moelleri



Kalap: Fehéres alapszínű, de parányi sötét szürke, vagy szürkésbarnás pikkelyek borítják. A közepe felé sokkal sűrűbb, kifelé ritkul. A kalap széle sokáig aláhajló és apró burokmaradványok lehetnek rajta. A kalap nyomására, sérülésre élénk citromsárgára színeződik.

Lemezek: Fiatalon a lemezei rózsaszínesek, mint a legtöbb csiperkének. Később barnák, és végül csokoládébarnára színeződnek. Sűrűn és szabadon állóak.

Tönk: Tönkje fehér, hengeres, kissé gumós az alja. Gallérja szélesen elálló, érintésre szintén elszíneződik élénk krómsárga színt vesz fel.

Hús: Fehér színű, tömör, törésre színeződik. A tönk aljában ez a folyamat gyorsabb. Az elszíneződés jó határozó bélyeg. A szaga kellemetlen karbol- vagy tintaszagú. Idősebb korban a szaga erősödik.

Spóra: Sötétbarna; 5-6 x 3,5-4 µm; elliptikus, sima

Előfordulás: Gyomos, erdőszéleken, világosabb akácosokban. Kertek és gyümölcsösök trágyázott talaján fordul elő. Nem ritka faj. Júniustól novemberig, az fagyokig lehet megtalálni. Gyakran több gomba is nő egy helyen.

Fogyaszthatóság: Mérgező. Gyomor és bélpanaszokat okoz.

Összetéveszthetőség: Az ehető LombErdei csiperkével és a Nagy őzlábgomba fiatal példányaival lehet összetéveszteni.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Büdös csiperkeFenyves csiperke
Ligeti csiperke

Egyéb latin név: Agaricus meleagris, agaricus praeclaresquamosus

Megjegyzés: Ez is a sárguló csiperkékhez tartozik, amely sárgára színeződik. Érdemes ezt a közel 10 sárgára színeződő csiperkét elkerülni. A moelleri nevet a német mikológus és erdő botanikus Alfred Möller (1860-1921) tiszteletére kapta.

Fajleírás: 1976-os kiadványban az ukrán mikológus Dr. Solomon P. Wasser (b. 1946) utalt rá külön fajként, addig a sárguló csiperkéhez tartozott.