Szekszárdi csiperke

Nyomott-tönkű csiperke

Agaricus maskae



Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd sokáig domború, végül kiterül; fehéres, szürkés-rózsás-fehér, öregen sárgás-okker; felülete eleinte sima; majd finoman pikkelyes vagy berepedező. A fiatal példányok kalapja kissé szögletes.

Lemezek: Szabadon és sűrűn állók; fiatalon rózsásak, szürkés hússzínűek, később sötét, csokoládébarnák lesznek.

Tönk: 3-10 cm hosszú, 2-5 cm vastag; hengeres vagy bunkós, néha a tövénél elvékonyodó; fehéres színű. Felülete finoman pikkelyes a gyenge hártyás gallérja alatt; a tönk alján gyakran fehér micéliumzsinór figyelhető meg.

Hús: Vastag; fehér, vágáskor gyengén vörösödő; csiperkeillatú, néha kissé mandulára emlékeztető, kellemes ízű.

Spóra: Sötét, csokoládébarna; 6,5-8,5×5-6,5 μm; ellipszoid alakú.

Előfordulása: Májustól novemberig; főleg homokos talajú legelőkön, réteken, többnyire boszorkánykörben termő, helyenként gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a karcsúbb tönkű és sárgulóhúsú, enyhén mérgező Karbolszagú csiperke, míg az ehető Erdőszéli csiperke a vörösödő húsa és kevésbé fejlett gallérja különbözteti meg.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Ligeti csiperke

Egyéb latin név: Agaricus litoralis

Megjegyzés: A szekszárdi nevet Szekszárdról kapta, ahol gyakori az előfordulása. A litoralis jelentése parti, a maskae valószínű jelentése- patak, ívó.

Fajleírás: Az agaricus maskae nevet Pilát-tól kapta 1954-ben. Agaricus litoralis (Wakef. & A. Pearson) Pilát,