Sárga galóca

Amanita gemmata



Kalap: 5-10 cm átmérőjű; fiatalon félgömb, majd ellaposodik; tojás- vagy okkersárga színű; fehéres, lapszerű pettyekkel díszített; fiatalon kissé nyálkás; széle bordázott.

Lemezek: Sűrűn és szabadon állók; szélesek; fehérek; élük finoman pelyhes.

Tönk: 8-10 cm hosszú, 1-2 cm vastag; hengeres; fehéres; felülete pelyhes, szálas, múlékony gallérja van, kissé peremesen gumós, tövén általános burokból származó foszlányok láthatók.

Hús: Puha vizenyős; fehér; szagtalan, kellemes ízű.

Spóra: Fehér; 9-11 x 7-8.5μm; gömbölyded, sima;

Előfordulása: Júniustól októberig; lomb- és fenyőerdőben, savanyú talajon növő; hazánkban nem gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Valószínűleg mérgező gombafaj. Étkezési értékéről eltérő vélemények találhatók a szakirodalomban.

Összetéveszthetőség: Ez a gomba az egyik legkorábban megjelenő galócafaj, gyakran még a Piruló galócát is megelőzi. Összetéveszthető a halálosan mérgező Gyilkos galóca (A phalloides), de annak zöldes színű kalapja és bő bocskora van. Hasonlít hozzá a gyengén mérgező Citromgalóca, az ehető Akác-pereszke és Gumós pereszke.

Megjegyzés: A gemmata jelentése, drágaköves vagy ékköves. Az amanita nemzetség kb 600 fajt tartalmaz, és a halálos gombamérgezések 95%-ért felelős. Az amanita a szicíliai amanon hegy nevéből származik.

Fajleírás: 1838-ban a svéd Elias Magnus Fries írta le, aki elnevezte Agaricus gemmatus-nak. (A legtöbb lemezes gomba az Agaricus nemzetséghez tartozott akkoriban!) 1866-ban a francia statisztikus Louis-Adolphe Bertillon (1821-1883), áttette az Amanita nemzetségbe, így a neve Amanita gemmata lett.