Erdei szömörcsög

Phallus impudicus



Jellemzés: Jellegzetes kinézetű, a szaga és nyálkás felülete jó ismertetőjegy. A nyálkás rész vonzza a bogarakat, amelyek így a lábukon viszik el a spórát.

Termőtest: Fiatalon a gömbszerű "boszorkánytojás" 3-6 (10) cm átmérőjű; föld alatt fejlődik, külső burka bőrszerű, fehéres, puha tapintású, alján micéliumzsinórral, később tojás alakúra megnyúlik, a talajból kissé kiemelkedik, piszkosfehér, okkeres színű lesz, ekkor a gomba a külső burkot felszakítja, és a tönk néhány óra alatt magasba emeli a süveget; a süveg 3-8 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, olívzöldes színű, felülete gödrös, nyálkás, csúcsán fehéres gyűrű van; a tönk 10-20 (30) cm hosszú, 2-5 cm vastag; hengeres, szivacsos állományú, törékeny, üreges; fehér színű; alsó részén bocskor látható.

Termőréteg: A süveg gödörkés felületét borítja. A büdös, olívzöldes nyálkába ágyazott spórákat rovarok terjesztik.

Hús: A tojás a burok alatt kocsonyás, közepe kemény, szagtalan, íztelen; kifejlődve szivacsos szerkezetű, a süveg undorító dögszagú.

Spóra: Sárga, a nyálkás felület miatt nem lehet hagyományos spóra lenyomatot készíteni; 3.5 x 1.5-2.5μm; elliptikus hosszúkás, sima.

Előfordulása: Júniustól októberig, lomb- és fenyőerdőben, helyenként tömegesen növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Fiatalon, tojás alakban ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Ízletes kucsmagomba.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Fodros papsapkagomba

Megjegyzés: A nemzetség neve Phallus, amelyet Carl Linnaeus-től kapott, utalás a nemzetség gombáinak fallikus megjelenésére Az impudicus a latin "szégyentelen" vagy "szemérmetlen" szóból származik, és így Phallus impudicus jelentése "szégyentelenül fallikus".

Fajleírás: A nevezéktani űrlapon Phallus impudicus var.impudicus-ként jelent meg 1753-ban,  Carl Linnaeus által, aki a tudományos nevét adta. A gomba a mai napig megőrizte ezt a nevet.