Óriás pöfeteg

Calvatia gigantea



Jellemzés: Igen nagy méretű, emberfej nagyságú vagy még sokkal nagyobb, gömbölyű, fehér gomba

Termőtest: Gömbölyű vagy gömbölyded, 10-25 cm, de lehet fél méter átmérőjű is. Eleinte fehér, később kissé barnás-fehéres. A külső burok teljesen sima, szarvasbőrre emlékeztető tapintású. A belső burok vékony, puha. Idős korban a gombát körülvevő kettős burok széttöredezik, lehull, a termőtest vattaszerű belseje pedig szabaddá válik.

Termőrész: A termőtest belsejében van, vattaszerű.

Hús: Fiatalon fehér, tömött, sajtszerűen rugalmas, később zöldessárga, végül barna spóratömeggé érik. A spórák szétszóródása után a spóratömeg közötti finom, vattaszerű, barna színű laza fonalhálózat soká megmarad. Spóraporát barna.

Spóra: Olív-barna; 4-5μm átmérőjű; többé kevésbé gömb alakú, sima vagy szemölcsökkel díszített.

Előfordulás: Erdőszéleken, ritkás erdőkben, akácosban, bokros-füves helyeken, Gyakran kertben, utak mentén is sokfelé előfordul. Főleg nyáron és kora ősszel terem. Nem gyakori, de igen feltűnő gomba.

Fogyaszthatóság: Ehető és árusítható. Amíg belseje még fehér, jó, ehető. Szívós burkait azonban le kell hámozni. Aromás szaga miatt nem mindenki kedveli. Jól szárítható, a szárítmánya is fehér. Az idősebb gomba, ha belseje már sárgul, barnul, fogyasztásra alkalmatlan. Annak ellenére, hogy nem sok terem belőle, érdemes figyelni rá, mert igen kiadós, és biztosan felismerhető.

Összetéveszthetőség: Mérete folytán más gombával nem téveszthető össze. A többi pöfetegfaj sokkal kisebb.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Pikkelyes pöfeteg

Egyéb latin név: Langermannia gigantea

Megjegyzés: A gigantea hatalmast, óriást jelent. A calvatia csupasz, meztelen jelentéssel bír, utalva a csupasz felületre. A gomba akár 80 cm nagyra is nőhet, távolról akár egy birkának is tűnhet. A gomba keresése szinte értelmetlen, hacsak nem ismerünk egy előfordulási helyet, ahol már termett. A gomba vérzéscsillapító hatású. Régen egy füstölgő óriás pöfeteggel nyugtatták meg a méheket a méhészek.

Fajleírás: 1786-ban a német természettudós August Johann Georg Karl Batsch (1761-1802) írta le, aki elnevezte Lycoperdon giganteum-nak, az óriás pöfeteg a mai nevét 1904-ben Curtis Gates Lloyd (1859-1926)-tól kapta, aki egy gazdag amerikai mikológus és gyógyszerész, és a Gasteromycetes kutatására specializálódott. Ez kb 700 faj, amely olyan gombák egy csoportja, amelyben a hymenium (termőtest) zárt, amíg a spórák éretlenek.