Jellemzés: Kis termetű a bimbós pöfetegre hasonlító, szürke gomba.
Termőtest: 1-3 cm átmérőjű; gömbölyded, golyó alakú; külső burka fehér színű, sima, törékeny, tojáshéjszerűen, kis darabokban leválik, ilyenkor láthatóvá válik a belső burok, amely vékony, hártyaszerű, fiatalon fehéres, később ólomszürke, pergamenszerű.
Termőrész: A termőtest egész belsejét kitölti; éréskor a termőtest felső részén, a belső burkon kis nyílás keletkezik, amelyen át távozik a spórapor.
Hús: Puha, fehéres, később szivacsos állagú; okkeres, majd elfolyósodó, olívzöldes, barnás színű, végül szétporlik; nincs különösebb szaga és íze.
Fogyaszthatóság: Fiatalon ehető, amíg a húsa fehéres.
Előfordulása: Áprilistól novemberig, füves helyen, réten, legelőn, többnyire seregesen növő, gyakori faj.
Spóra: Barna; 4,5-6,5 x 4-5.5μm; ellipszoid, a sterigma (nyélsejt, ami a spórákat tartja) maradvány miatt ebihalszerű kinézete van, vastag falú.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Rőt áltrifla és az ehető Bimbós pöfeteg.
Megjegyzés: A Bovista nemzetségnek, amely mintegy 40 ismert fajt tartalmaz, tipikus faja ez a gomba. A plumbea latin eredetű, és azt jeleni ólom(plumbum). A bovista a latin bovis, ökör szóból eredhet. A bovista egy régi német vohe-boszorkány szóból származik. Talán innen ered a boszorkány-kör kifejezés is.
Fajleírás: 1796-ban Christiaan Hendrik Persoon írta le, és a Bovista plumbea tudományos nevet adta neki, amely továbbra is az elfogadott tudományos neve.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Bovista |
Fajnév: | plumbea |
A faj leírója: | Pers. (1795) |
Magyar fajnév: | szürke pöfeteg |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Szürke pöfeteg - Bovista plumbea
A gomba bélyegen: