Fattyú kucsmagomba

Mitrophora semilibera



Jellemzés: Süvege hegyesen kúpos, méhsejtszerűen gödrös, alsó része nem nőtt a tönkhöz, kissé eláll tőle. A süveg és a tönk belül egyetlen üreg.

Süveg: Rövid, csak 2-4 cm magas, hegyesen tojás alakú, kúpos. A tönkkel fele hosszúságban nőtt össze, ezért a széle alul a tönk körül elálló, közte és a tönk között hézag van. Színe sárgásbarna, zöldesbarna. Felületén a gödrök hosszúkásak és sorokba rendezettek. Az elválasztó bordák többé-kevésbé párhuzamosak, feketések.

Tönk: Hosszú, alul szélesebb, felül vékonyodó, 4-10 cm hosszú, az egész gomba kb. 8-14 cm magas. Színe fehér, sárgásfehér. Felülete felül lehet kissé árkos, barázdás. A süveg és a tönk belül egyetlen sima felületű üreg.

Hús: Merev, viasszerűen puha, törékeny.

Spóra: Krém színű; 22–30 x 14–18µm; elliptikus, széles, sima.

Előfordulás: Tavaszi gomba, áprilistól júniusig terem, réten, legelőn és erdőszéleken. Erdei füves helyeken, tisztásokon is helyenként gyakori, sőt olykor tömeges is. Amerikában és Európában is előfordul, bár a két terület gombáit külön fajként is jegyzik.

Fogyaszthatóság: Ehető és árusítható. Jóízű és ugyanúgy felhasználható, mint az Ízletes kucsmagomba. Megfőzve egyes ételeket sajtízűvé tesz.

Összetéveszthetőség: A papsapkagombákhoz hasonlíthat. Ezek belseje azonban nem egyetlen üreg, hanem válaszfalakkal több üregre osztott. A többi kucsmagombához inkább hasonló. Az ízletes és Hegyes kucsmagomba abban különbözik tőle, hogy süvegük a tönkkel teljesen összenőtt, a Cseh kucsmagomba süvege viszont csak a csúcsán függ össze a tönkkel.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Hegyes kucsmagomba

Megjegyzés: A DNS-elemzés azt mutatta ki, hogy ez a faj, közel azonos méreteiben, három földrajzilag elszigetelt fajhoz. Európában, Észak-Amerika nyugati és keleti területein élő fajok, csak az adott területre korlátozódnak. A semilibera jelentése a semi-félig, és a libera-szabad szavakból származik, ami a gomba ismertetőjele; arra utal, hogy a süveg részben nem nőtt össze a tönkkel, mint más kucsmagombák esetében.

Fajleírás: 1805-ben Morchella semilibera néven jelent meg, A. P. de Candolle (1778-1841) nyomán. 1886-ban Lucien Quélet (1832-1899) morilla semilibera néven írt róla, ám kicsit korábban 1846-ban Lév. adta a jelenleg elfogadott nevét.