Süveg: Kisebb vagy közepes, 2-7cm nagyságú, szabálytalan alakú, többcsúcsú vagy lehet majdnem szabályosan kétcsúcsú.
Termőréteg: A süveget alkotó lebenyek, lapok görbültek, ráncoltak vagy simák lehetnek. Színe sötétbarna, majd feketésbarna, fekete. A lapok alsó oldala fehéres. Spórapora fehéres.
Tönk: 3-5 (-7) cm hosszú, 1-1,5cm vastag, fehéres, hengeres, sima, helyenként, főleg alul, kisebb barázdákkal, gödrökkel. Átmetszve a tönkben végighúzódó üreg van.
Hús: Fehéres, törékeny, viasszerű, néha kissé szívós. Szag és íz: Szagtalan, gyengén édeskés ízű.
Fogyaszthatóság: Nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén muszkarin típusú enyhe mérgezést okoz. Jóízű gomba, fő termőhelyén, a Duna-Tisza közén fogyasztják. Megfelelően elkészítve méreganyaga részben elbomlik, ennek ellenére minden évben több mérgezést okoz.
Előfordulás: Homokos talajon, erdőkben, erdőszéleken, utak mentén, különösen nyárasokban, nyárfák környékén gyakori és tömeges. Tavasszal és nyár elején terem.
Spóra: 20-25 x 12-15 μm; ellipszis, sima
Összetéveszthetőség: Feketés, jellegzetes alakú süvege és fehéres tönkje minden ehető fajtól jól elkülöníti. A mérgező rokon fajok közül az egyszínűen fehéres Fodros papsapkagomba hasonlít alakilag hozzá, de inkább hasonlít rá a nagyobb termetű, barna süvegű, ritka csúcsos papsapkagomba.
Megjegyzés: A Helvella egy ősi aromás gyógynövény neve.
Fajleírás: 1822-ben Pers-től származik a név leucopus. A spadiceus elnevezés Schaeff-hez köthető 1774-ből.
Egyéb elnevezések: Helvella leucopus, helvella spadicea
Rendszertan:Törzs: | Ascomycota |
Osztály: | Pezizomycetes |
Rend: | Pezizales |
Család: | Helvellaceae |
Nemzetség: | Helvella |
Fajnév: | monachella |
Magyar fajnév: | homoki papsapkagomba |
Életmód: | szaprotróf |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Homoki papsapkagomba - Helvella monachella
A gomba bélyegen: