Sötét trombitagomba

Craterellus cornucopioides



Kalap: Mélyen tölcséres, a bemélyedés a gomba közepén leér a talajig, tehát a gomba belül a tövig üres. A kalap szélessége 3-8 cm. Széle visszahajlik, mint a trombitáé, és később rojtosan, cafrangosan beszakadozott. Színe a tölcsér belső oldalán barnásszürke, barnásfekete, fekete, sötétszürke:

Termőréteg: A gomba külső oldalán kissé ráncos, mélyen lefutó. Színe hamvas, kékesszürke, hamuszínű, végül megfeketedik.

Tönk: A termőréteg alatt a tönkrész csak igen rövid, szürkés, belül üres, gyökerező. Többnyire csoportos, egy tőben 2-8 gomba függ össze. Az egész gomba 5-12 cm magas, de ebből majdnem az egész a termőréteg.

Hús: Vékony, merev, ropogós, szürke, sötét kékesszürke.

Spóra: Fehér; 11,5-16 x 7-10μm; ellipszoid, sima, hyalin (üvegszerű).

Előfordulás: Nyári, őszi gomba, főleg a nyár végén gyakori. Erdei talajon, árnyas helyeken, bükkösben, tölgyesben és fenyvesben, de fiatal sűrű erdőben is, nyirkos, mohás helyeken, erdei árokparton is seregesen terem. Néha nehéz észrevenni, a talajjal összeolvad a színe. Ha tehát találunk, érdemes tovább keresni, mert sokszor nagyobb mennyiséget szedhetünk.

Fogyaszthatóság: Ehető és árusítható. Szaga gyengén fűszeres, íze nyersen nem jellegzetes.Kitűnő fűszergomba, aromája a szarvasgombához hasonlít. Kissé emlékeztet ízben a kucsmagombákra is. Jól tárolható és szárítható. Különösen értékes szárítva, mert aromája, illata még jobb, mint frissen. Gombaporba igyekezzünk ezért trombitagombát is keverni. Egymagában kissé rágós és feketít.

Összetéveszthetőség: Az ugyancsak ehető, de kevéssé ízletes, ritkább szürke rókagomba igen hasonló, de kisebb tönkje nem üres belül.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Sárga trombitagomba

Megjegyzés: A bőségszaru (cornucop) a jólét, a termékenység és a szerencse jelképe, melyet a bika szarva szimbolizál. A görög mitológia szerint a Zeuszt szoptató Amaltheia kecske (néha nimfaként jelenik meg) egyik szarvából vagy Akhelóosz folyamisten Héraklész által letört szarvából ered, melyet a néreiszek (kék hajú tengeri ninfák) töltöttek meg mindenféle gyümölccsel. A nemzetség név a fenti mitológiai bőségszaru (cornucop) szóból származik. A cornu kürtöt (jelen esetben trombitát) jelent. A craterellus a crater- kráter szóból ered.

FajleírásCarl Linné írta le ezt a fajt 1753-ban és nevezte el Peziza cornucopioides-nek. 1825-ben Christiaan Hendrik Persoon egy kiadványban publikált, és, a Craterellus cornucopioides néven jellemezte. Szinonimák közé tartoznak: Cantharellus cornucopioides (L.) Fr., és talán sokkal inkább meglepő, Pleurotus (laskagomba) cornucopioides (L.) Gillet.