Bükkfa-tapló

Fomes fomentarius



Típus: Egyéb termőrétegű, nem kalapos gomba

Termőtest: 10-60 cm átmérőjű; kérges, igen vastag, pata, kagyló vagy párna alakú; feketés, barnásszürke, szürke színű, pereme sárgásbarna, krémszínű vagy okkeres; felszíne sima vagy a többéves termőtesteken körkörösen barázdált.

Termőréteg: A pórusok aprók, kerekdedek, szabályosak; először világos krémszínűek, később piszkosszürke, barnás színűek.

Hús: Vastag, rostos szerkezetű, kemény, fás állagú; sárgásbarna, rozsdabarna színű.

Spóra: Halvány citromsárga; 15-20 x 5-7μm; Hosszúkás ellipszoid, sima.

Előfordulása: Évelő faj, ezért az év minden szakában találkozhatunk vele. Az akácot kivéve, szinte valamennyi lombosfa-fajon (nemcsak Bükkfán) előfordul. Jelentős erdőgazdasági kártevő.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Néhány ganoderma (lakkostapló) fajjal keverhető össze

Megjegyzés: Régebben a kiszárított taplót tűzgyújtásra használták. Egyes helyeken különféle használati tárgyakat (sapkát, övet, terítőt) készítenek belőle. A Fomes nemzetség név a latin eredetű, jelentése- tüzelőanyag, utalva a használatára. A fomentarius jelentése- tüzelőnek használható.

Fajleírás: Ahogy az várható egy ilyen feltűnő gomba, nem kerülte el a figyelmet. Carl Linnaeus 1753-ban írta le, és adta a nevét Boletus fomentarius-t. 1821-ben Elias Magnus Fries jóváhagyta az alapnevet, és másik nemzetségbe sorolta Polyporus fomentarius néven. Az új nemzetséget a Fomes-t Fries 1849-ben hozta létre, és a flamand Jean Jacques Kickx (1842-1887) mikológus sorolta ide a gombát, így létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét a Fomes fomentarius-t.