Barna gyűrűstinóru

Suillus luteus



Kalap: 3-15 cm átmérőjű; kissé púposan domború, majd ellaposodik; sárgás-, csokoládé- vagy sötétbarna; felülete nyálkás, ragadós, szárazon fénylő; bőre könnyen lehúzható.

Csöves rész: Eleinte szűk pórusú; halványsárga, idővel piszkos olívsárga, sárgásbarna lesz.

Tönk: 3-11 cm hosszú, 1-2,5 cm vastag; többnyire hengeres; fehéres majd ibolyásbarna gallérja van; a gallér felett a tönk halványsárga, barnás szemcsékkel díszített, a gallér alatt fehéresbarnás, sima felületű.

Hús: Hamar puhul; fehéressárgás, színe nem változik, kissé gyümölcsillatú, gyengén savanykás ízű.

Spóra: Okker- vagy barnássárga színű; 8-10,5 x 3-3.5μm; orsó alakú, sima.

Előfordulása: Májustól novemberig, kéttűs fenyő (erdei-, feketefenyő) alatt növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de a kalap bőrét húzzuk le. Árusítható.

Összetéveszthetőség: Mérgező fajjal nem téveszthető össze, hasonló hozzá az ehető Szemcsésnyelű fenyőtinóru.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Szemcsésnyelű fenyőtinóru

Megjegyzés: A Suillus egy ősi kifejezés, mai sertést jelent, ami utalás lehet a kalap zsíros vagy zsírszerű állagára. A luteus sárgát jelent, a csöves rész színére utalva, de a szó piszkost, sárost is jelent. A pontos névadás alapja így nem ismert. A szótő lute lantot is jelent. Aki pontos ismerettel rendelkezik, jelezze az oldalnak.

Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le ezt a tinórut, és nevezte Boletus luteus-nak. Később 1888-ban Lucien Quélet sorolta át a Boletus nemzetségből és elnevezte Ixocomus luteus-nak. A jelenleg elfogadott tudományos neve a Suillus luteus egy 1796-ban megjelent kiadványból ismert, amelyben a francia Henri François Anne de Roussel (1748-1812) ezen a néven hivatkozott a fajra.