Kalap: 3-15 cm átmérőjű; kissé púposan domború, majd ellaposodik; sárgás-, csokoládé- vagy sötétbarna; felülete nyálkás, ragadós, szárazon fénylő; bőre könnyen lehúzható.
Csöves rész: Eleinte szűk pórusú; halványsárga, idővel piszkos olívsárga, sárgásbarna lesz.
Tönk: 3-11 cm hosszú, 1-2,5 cm vastag; többnyire hengeres; fehéres majd ibolyásbarna gallérja van; a gallér felett a tönk halványsárga, barnás szemcsékkel díszített, a gallér alatt fehéresbarnás, sima felületű.
Hús: Hamar puhul; fehéressárgás, színe nem változik, kissé gyümölcsillatú, gyengén savanykás ízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, de a kalap bőrét húzzuk le. Árusítható.
Előfordulása: Májustól novemberig, kéttűs fenyő (erdei-, feketefenyő) alatt növő, gyakori faj.
Spóra: Okker- vagy barnássárga színű; 8-10,5 x 3-3.5μm; orsó alakú, sima.
Összetéveszthetőség: Mérgező fajjal nem téveszthető össze, hasonló hozzá az ehető Szemcsésnyelű fenyőtinóru.
Megjegyzés: A Suillus egy ősi kifejezés, mai sertést jelent, ami utalás lehet a kalap zsíros vagy zsírszerű állagára. A luteus sárgát jelent, a csöves rész színére utalva, de a szó piszkost, sárost is jelent. A pontos névadás alapja így nem ismert. A szótő lute lantot is jelent. Aki pontos ismerettel rendelkezik, jelezze az oldalnak.
Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le ezt a tinórut, és nevezte Boletus luteus-nak. Később 1888-ban Lucien Quélet sorolta át a Boletus nemzetségből és elnevezte Ixocomus luteus-nak. A jelenleg elfogadott tudományos neve a Suillus luteus egy 1796-ban megjelent kiadványból ismert, amelyben a francia Henri François Anne de Roussel (1748-1812) ezen a néven hivatkozott a fajra.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Boletales |
Család: | Suillaceae |
Nemzetség: | Suillus |
Fajnév: | luteus |
A faj leírója: | (L. |
Magyar fajnév: | barna gyűrűstinóru |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Barna gyűrűstinóru - Suillus luteus