Nyárfa-érdestinóru

Leccinum duriusculum



Kalap: 7-12 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, domború, majd kiterül; szürkésbarna, sötétszürke, feketésbarnás; a bőre a kalap szélén túlnő.

Csöves rész: A tönk előtt felkanyarodik; apró pórusú; eleinte piszkosfehér, majd szürkésbarna lesz.

Tönk: 12-20 cm hosszú, 2-4 cm vastag; a közepén gyakran kissé hasas, a tövénél elvékonyodhat; alapszíne fehéres, rajta sötétszürke, feketés, szabálytalanul elhelyezkedő vagy hálózatosan összekötött pikkelyek vannak, a tövénél kissé zöldes.

Hús: A kalapban puhuló, a tönkben megkeményedik; vágáskor vörösödik, majd szürkésfekete lesz, a bázisban kékül vagy zöldül; szaga íze nem jellegzetes.

Spóra: barna; 13-19 x 5-6 µm; orsó alakú, sima,

Előfordulása: Májustól októberig, kizárólag nyárfa alatt növő, egyes helyeken gyakori gombafaj.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.

Összetéveszthetőség: Mérgező fajjal nem téveszthető össze. Hasonlít hozzá az ehető Sötét érdestinóru.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Sötét érdestinóruTarkahúsú érdestinóru

MegjegyzésLeccinum egy régi olasz szó, jelentése gomba. A duriusculum jelentése, kissé merev, utalva a húsára, amely megkeményedik, merevvé válik.

Fajleírás: 1947-ben Singer nevéhez fűződik a Leccinum duriusculum név használata. Eredeti neve Boletus duriusculus magyar-horvát Stephan Schulzer von Müggenburg mikológus leírásából származik 1874-ből.