Tölgyfa-érdestinóru

Leccinum aurantiacum



Kalap: 6-15 cm átmérőjű; eleinte félgömb alakú, majd kissé kiterül; téglaszínű, narancsbarna vagy rozsdabarna; fiatalon nemezes, később sima; a bőre a kalap szélén ránő a csöves részre.

Csöves rész: A tönk előtt felkanyarodik; szűk pórusú; fiatalon piszkosfehér később szürkésbarnás lesz, nyomásra szürkül.

Tönk: 11-18 cm hosszú, 2-3,5 cm vastag; megnyúlt, hengeres; fehéres alapon halványbarnás, végül barnásvörös szemcsékkel, pikkelyekkel díszített.

Hús: A kalapban hamar puhul, a tönkben megkeményedik; elvágva először vörösödik, majd szürkésibolyás lesz. hamar kukacos lesz.

Spóra: Halvány; 12,5-18,5 x 3.5-6μm; orsó alakú

Előfordulása: Júliustól októberig, savanyú talajon, tölgyfa alatt nő, egyes helyeken elég gyakori.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható, de nyersen ne együk meg. Enyhe illata van, íze kellemes, de nem jellegzetes.

Összetéveszthetőség: Mérgező fajjal nem téveszthető össze. Hasonlít hozzá a nyárfa alatt növő, szintén ehető vörös érdestinóru.

Egyéb latin név: Leccinum quercinum

MegjegyzésLeccinum egy régi olasz szó, jelentése gomba. Jelenleg vita folyik, hogy a L. quercinum külön faj, ami a tölgyhöz kötődik, míg az L. aurantiaceum a nyárfához. A quercinum jelentése a Quercus-tölgyfa szóból származik. Az aurantiacum jelentése narancs, narancsos (szín).

Fajleírás: 1781-ben a francia természettudós , Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le, és Boletus aurantiacus nevet adta naki. A jelenleg elfogadott egyik tudományos név Leccinum aurantiacum, 1821-ből származik a brit Samuel Frederick Gray (1766-1828) mikológustól.