Sötét érdestinóru

Leccinum pseudoscabrum



Kalap: 3-12 cm átmérőjű; félgömb alakú vagy domború, végül ellaposodik, szürkésbarna, idősödve többé-kevésbé feketedik; felülete sima vagy kissé ráncos, száraz időben gyakran felrepedezik, nedves időben tapadós.

Csöves rész: A tönk előtt felkanyarodik, így a tönk körül árok alakul ki, szűk pórusú; fehéres, majd sárgásszürke, nyomásra szürkül, feketedik.

Tönk: 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag; nyúlánk, hengeres vagy bunkó alakú; piszkosfehéres, sárgásszürke alapon gyakran hosszanti sorokba rendezetten, finoman, feketésen pontozott, szemcsés, pikkelyes.

Hús: A kalapban hamar megpuhul, a tönkben megkeményedik; szálas, vágáskor először vörösödik, majd ibolyásszürke lesz, végül megfeketedik; szaga, íze nem jellegzetes.

Spóra: Okker-Barna; 13-18,5 x 4-6μm; kúpos Orsó alakú, sima, vékony falú.

Előfordulása: Júniustól októberig, gyertyán alatt növő, gyakori gomba.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható, de csak fiatalon ízletes.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Nyárfa-érdestinóru.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Barna érdestinóruNyárfa-érdestinóru
Sárga érdestinóru

Egyéb latin név: Leccinum carpini

MegjegyzésLeccinum egy régi olasz szó, jelentése gomba. A carpini latin szó gyertyánt jelent. A pseudoscabrum összetet szó, a pseudo- ál, vagy hamis, és a scabrum utótag -piszkos, koszos, varast szóból származik- utalva a gomba tönkjének pikkelyes, korpás felületére.

Fajleírás: 1935-ben a német Franz Joseph Kallenbach (1893-1944) mikológus írta le, és Boletus pseudoscaber-nak nevezte el. 1989-ben a cseh Josef Šutara (b. 1943) a Leccinum pseudoscabrum néven sorolta be a Leccinum nemzetségbe..