Piros tinóru

Xerocomus rubellus



Kalap: 3-8 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik; rózsásvörös vagy kárminpiros, de idővel többé-kevésbé kifakulhat; felülete matt, fiatalon kissé nemezes.

Csöves rész: Tág pórusú; sárgás, majd zöldessárga, olívzöld.

Tönk: 3-8 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag; karcsú, gyakran görbe, lefelé többnyire elvékonyodik; alapszíne sárga, vöröses futtatással; felülete sima.

Hús: Vékony, a kalapban puha, a tönkben keményebb; sárgás, vágásra kissé kékülő; gyümölcsillatú, kellemesen savanykás ízű.

Spóra: Olív-barna; 11,5-12,5 x 5-5.5μm; sima, hosszúkás, nyomott elliptikus

Előfordulása: Májustól októberig, lomberdőkben, gyakran erdei utak mentén, az Alföldön rendszerint a nyárasokban növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de könnyen romlik. Az íze nagyon enyhén emlékeztethet szappanra.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Arany tinóru, de kalapja élénkebb piros színű. Valamint a feltételesen ehető Vörös tinóru.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Arany tinóruHamvas nemezestinóru
Vörös tinóru

Megjegyzés: A Boletus név a görög Bolos - agyag darab, vagy márvány szóból ered. A rubellus latin szó, és vörösest, vagy pirosast jelent.

Fajleírás: 1836-ban a cseh Julius Vincenz von Krombholz (1782-1843) mikológus adta a Boletus rubellus nevet. A mai napig érvényes, és xerocomus rubellus néven is ismert.