Kalap: 4-10 (15) cm átmérőjű; félgömb alakú, domború, végül ellaposodik; gesztenye-, csokoládé- vagy vörösbarna színű; fiatalon hamvas, majd csupasz, kissé ragadóssá válhat, különösen nedves időben.
Csöves rész: Kissé tág pórusú; fakósárga, majd olívzöldes lesz, nyomásra kékül.
Tönk: 5-9 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, de lehet hasas is; világosbarna, barnás, vörösbarnás; hamvas felületű.
Hús: Vastag; fehéres, halványsárgás, vágásra többé-kevésbé kékül, szaga, íze kissé gyümölcsszerű.
Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.
Előfordulása: Júniustól októberig, savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, helyenként gyakori faj. A fenyőerdők mellett a tölgy, bükk és a gesztenyefa alatt is megtalálható.
Spóra: Halvány-barna; 12-15 x 4-5μm; sima hosszúkás, vagy nyújtott ellipszis.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Gesztenyebarna tinóru, az Ízletes vargánya és a nem ehető Epeízű tinóru.
Megjegyzés: A Boletus név a görög Bolos - agyag darab, vagy márvány szóból ered. A badius vörösest jelent. A vöröses kalapszínre utalva.
Fajleírás: 1821-ben a svéd Elias Magnus Fries mikológus írta le, és adta a mai napig használatos nevét. A boletus a legújabb kutatások eredményeként több nemzetségre oszlik, így a xerocomus nemzetség név is használatban van. Ma inkább ezen ismert, de a boletus is használatban van.
Egyéb elnevezések: Xerocomus badius
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Boletales |
Család: | Boletaceae |
Nemzetség: | Imleria |
Fajnév: | badius |
A faj leírója: | (Fr.) E.-J. Gilbert, Vizzini (2014) |
Magyar fajnév: | barna tinóru, barna nemezestinóru |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Barna tinóru - Imleria badia
A gomba bélyegen: