Barna tinóru

Xerocomus badius



Kalap: 4-10 (15) cm átmérőjű; félgömb alakú, domború, végül ellaposodik; gesztenye-, csokoládé- vagy vörösbarna színű; fiatalon hamvas, majd csupasz, kissé ragadóssá válhat, különösen nedves időben.

Csöves rész: Kissé tág pórusú; fakósárga, majd olívzöldes lesz, nyomásra kékül.

Tönk: 5-9 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, de lehet hasas is; világosbarna, barnás, vörösbarnás; hamvas felületű.

Hús: Vastag; fehéres, halványsárgás, vágásra többé-kevésbé kékül, szaga, íze kissé gyümölcsszerű.

Spóra: Halvány-barna; 12-15 x 4-5μm; sima hosszúkás, vagy nyújtott ellipszis.

Előfordulása: Júniustól októberig, savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, helyenként gyakori faj. A fenyőerdők mellett a tölgy, bükk és a gesztenyefa alatt is megtalálható.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető gesztenyebarna tinóru, az Ízletes vargánya és a nem ehető Epeízű tinóru.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Epeízű tinóruGesztenyetinóru
Ízletes vargányaMolyhos tinóru

Egyéb latin név: Imleria badia

Megjegyzés: A Boletus név a görög Bolos - agyag darab, vagy márvány szóból ered. A badius vörösest jelent. A vöröses kalapszínre utalva.

Fajleírás: 1821-ben a svéd Elias Magnus Fries mikológus írta le, és adta a mai napig használatos nevét. A boletus a legújabb kutatások eredményeként több nemzetségre oszlik, így a xerocomus nemzetség név is használatban van. Ma inkább ezen ismert, de a boletus is használatban van.