Kalap: 4-10 cm átmérőjű; először domború, később kiterül, közepe benyomottá, kissé tölcséressé válik; halványokkeres, okkeres narancssárga színű; felülete fiatalon kissé tapadós, az alapszínénél sötétebb, körkörös zónákkal, foltokkal díszített.
Lemezek: A tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, viszonylag sűrűn állók, eleinte krémszínűek, majd halvány narancsos okkerszínűek lesznek.
Tönk: 3-6 cm hosszú, 1-2 cm vastag; hengeres; tömör, idővel üregessé válik; fiatalon fehéres, később okkeres színű, töve kissé sötétebb.
Hús: Törékeny; fehéres; megtörve fehér tejnedve kénsárgára színeződik; nincs jellegzetes szaga, égetően csípős ízű.
Fogyaszthatóság: Nem ehető.
Előfordulása: Júniustól novemberig, lomberdőkben nő, a savanyú talajú tölgyesek jellegzetes faja. Hazánkban helyenként gyakori.
Spóra: Krémes fehér, lazac rózsaszín árnyalatú; 7-8,5 x 6-6.5μm; gömbölyded, nincsenek hálózatos gerincek rajta.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a nem ehető Begöngyöltszélű tejelőgomba és a Vörösbarna tejelőgomba.
Megjegyzés: A lactarius szó jelentése tejelő, tejet adó. A chrysorrheus az ókori görög Chryso - arany, és -rheos patak szavakból ered. A vágott lemezeken aranyszínű patakban folyik a tejnedv.
Fajleírás: Ezt a gombát 1838-ban írták le. A híres svéd Elias Magnus Fries mikológus, aki a kéttagú tudományos nevét Lactarius chrysorrheus adta, amely azóta is elfogadott.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Russulales |
Család: | Russulaceae |
Nemzetség: | Lactarius |
Fajnév: | chrysorrheus |
A faj leírója: | Fr. |
Magyar fajnév: | sárgatejű tejelőgomba |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Sárgulótejű tejelőgomba - Lactarius chrysorrheus