Rózsáslemezű keserűgomba

Lactarius controversus



Kalap: 5-20 (30) cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, bemélyed, végül tölcséressé válik, széle sokáig begöngyölt; fehéres, krémszínű, sokszor rózsásan foltos; felülete nedvesen kissé ragadós, gyakran tapad rá talaj- és levéltörmelék, széle felé kissé pelyhes-nemezes, néha gyengén zónázott.

Lemezek: Kissé lefutók, sűrűn állók, vékonyak; fehéresek, később húsrózsás színűek.

Tönk: 2-5 cm hosszú, 1-4 cm vastag; hengeres, lefelé elkeskenyedő; fehér színű, gyakran rózsás foltokkal.

Hús: Kemény, pattanva törik, vastag; fehér színű, sérülésre fehér tejnedvet ereszt; szagtalan, égetően csípős ízű.

Spóra: Halvány elefántcsont, néha egy halvány lazac-rózsaszín árnyalatú; 6,5-8 x 5.5-6.5μm; elliptikus, kis apró szemölcsökkel díszített

Előfordulása: Júliustól októberig, nyárfák alatt, különösen homoki nyárasokban, sokszor tömegesen termő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a nem ehető Pelyhes keserűgomba, a feltételesen ehető Fehértejű keserűgomba, és az ehető Földtoló galambgomba.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Fehértejű keserűgombaPelyhes keserűgomba

Megjegyzés: A nemzetség név Lactarius jelentése- tejet termelő (szoptatós), a Lacto- előtagot a tejjel kapcsolatban használják. - Arra utal, hogy a gomba, vagy lemezének sérülésekor tejszerű nedvet választ ki. A  pubescens latin szó jelentése szőrős, molyhos, és a kalap finom bársonyos, molyhos felületére utal.

Fajleírás: 1815-ben a svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le, majd adta a Agaricus pubescens kéttagú tudományos nevét. Szintén Fries, 1838-ban sorolta át a Lactaruis nemzetségbe, az új neve így Lactarius blennius lett, ami még mindig az általánosan elfogadott tudományos.