Büdös galambgomba

Russula foetens



Kalap: Gömbölyűből félgömb alakú, domború lesz, 6-15 cm széles, okkersárga, barnássárga, sárgásbarna, a közepén barna. Nedvesen ragadós, kiemelkedő bordákon sorban ülő kis dudorokkal, szemölcsökkel.

Lemezek: Sűrűn állók, nem lefutók, a rendesnél kissé vastagabbak és küllősen elrendeződők. Színük sárgásfehér, szürkésfehér, krémszínű.

Tönk: Rövid, zömök. 4-14 cm hosszú, 1,5-4 cm vastag. Hengeres, de alul kissé hasas is lehet. Fehér, alul többnyire kissé barnás vagy barna foltos. Belsejében emeletesen egymás fölött elhelyezkedő üregek vannak.

Hús: Merev, törékeny, pattanva törő, a tönkben morzsalékony. Fehér, barnásfehér.

Spóra: Fehér vagy sápadt krém színű; 7,5-10 x 6,5-9 μm; gömb alakú, nagy elkülönült tüskés szemölcsei vannak.

Előfordulás: Erdőkben, főleg sűrű lomberdők talaján, nyáron és kora ősszel sokfelé igen gyakori. Száraz időben is terem.

Fogyaszthatóság: Csípős, igen rossz ízű. Szaga fiatalon nem jelentékeny, később igen büdös, olajszagú. Nem mérgező, de rossz íze és szaga miatt ehetetlen.

Összetéveszthetőség: Hozzá hasonló ehető gomba nincsen. Más, ugyancsak csípős, rossz ízű galambgombától ezt a fajt megkülönbözteti kalapjának színe, ragadóssága, és a kalap fésűsen bordás széle.

Megjegyzés: A Russula nemzetség név vörösödőt, vöröset jelent. A foetens latin eredetű, jelentése büdös. Alapvetően ez nem egy szép gomba, és ráadásul sem az íze, sem a szaga nem kellemes. Mérgezést ugyan nem regisztráltak, de a szaga és íze miatt nem érdemes próbálkozni vele.

Fajleírás: 1796-ban a Christiaan Hendrik Persoon jegyezte le, aki létrehozta a jelenleg elfogadott tudományos nevét Russula foetens.