Kalap: 5-10 cm átmérőjű; félgömb alakú, majd sokáig domború, végül ellaposodik, közepe kissé bemélyed; cinóber-, kármin-, rózsásvörös, néha okkeresen foltos; felülete finoman deres, matt, száraz. Könnyen hámló.
Lemezek: A tönkhöz nőttek, néha elágazóak; fehéresek, később halvány krémszínűek, élük gyakran piros.
Tönk: 3-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, esetleg kissé hasas; tömör; fehér, de gyakran rózsás, vöröses árnyalatú.
Hús: Igen kemény, pattanva törik; fehéres színű; szagtalan, cédrusfára emlékeztető ízű, kissé kesernyés.
Fogyaszthatóság: Nem ehető.
Előfordulása: Júliustól októberig, lomb- és fenyőerdőben növő, szárazságtűrő, nem ritka faj.
Spóra: Krém színű; 7-10 X 6-7,5 μm; tojásdad alakú, szemölcsökkel díszített.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Hánytató galambgomba.
Megjegyzés: A Russula nemzetség név vöröslőt jelent. A sanguinaria jelentése a latin sanguis: vér szóból származik, amely a gomba kalapszínére utal.
Fajleírás: Ezt a gyönyörű galambgombát 1803-ban írták le először. A dán botanikus Heinrich Christian Friedrich Schumacher (1757-1830), aki elnevezte Agaricus sanguinarius-nak. A gomba újra meghatározása egy kiadványban jelent meg 1989-ben, amely a német mikológus Stephan Rauschert (1931-1986) munkája volt, a kiadvány a halála után jelent meg 3 évvel később, és a jelenleg is használt tudományos nevet tartalmazza.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Russulales |
Család: | Russulaceae |
Nemzetség: | Russula |
Fajnév: | sanguinea |
A faj leírója: | (Bull.) Fr. |
Magyar fajnév: | vérvörös galambgomba |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Vérvörös galambgomba - Russula sanguinea
A gomba bélyegen: